Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége. Az ezzel kapcsolatos joggyakorlat gyökerei egészen az 1995. évi, első közbeszerzési törvényig nyúlnak vissza. Ez a jogszabály még csak a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Alvállalkozói minőség járulékos szolgáltatás nyújtása esetén

Kérdés: Alvállalkozónak minősül-e az az építőanyag-eladó, aki nem csupán értékesít a nyertes ajánlattevő számára, hanem járulékos szolgáltatásként ki is szállítja az eladott anyagot az építési beruházás helyszínére?
Részlet a válaszából: […] ...– speciális, nem teljesen azonos a Ptk. szerinti definícióval, és azzal sem, amit a köznyelvben általában alvállalkozón értünk. A közbeszerzési törvény fogalommeghatározása szerint alvállalkozónak minősül az a gazdasági szereplő, aki, illetőleg amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Felelősség a teljesítésbe más szakember bevonása miatti adminisztráció elmaradásáért

Kérdés: Kinek a felelőssége, ha az alkalmasságba és értékelésbe bevont szakember helyett mégis más teljesít, és ezt nem foglalják írásba a felek? Ez egy olyan kötelezettség, amit mindenképpen az ajánlatkérőnek kell tudnia, nem másnak?
Részlet a válaszából: […] ...attól az ajánlatkérő nem tekinthet el, ezt a Kbt. 65. § (9) bekezdése egyértelművé teszi.A fent hivatkozott rendelkezés értelmében a közbeszerzési törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerint előírt, szakemberek – azok végzettségére, képzettségére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Alkalmasságot igazoló szervezet bejelentése, igénybevétele

Kérdés: Ha megjelölök alkalmasságot igazoló szervezetet referenciával, de később mégsem veszem igénybe, jogsértést követek el, ami kizárást eredményez? Vagy inkább vonjam be, hiába nincs rá szükség?
Részlet a válaszából: […] ...nem jelölhető meg a kapacitást biztosító szervezet a teljesítés során.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés értelmében a közbeszerzési törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerint előírt, szakemberek – azok végzettségére, képzettségére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. (...)A (9) bekezdés értelmében a közbeszerzési törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerint előírt, szakemberek – azok végzettségére, képzettségére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Kizáró ok alkalmazásának időpontja

Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...súlyosan megsértette a közbeszerzési eljárás vagy a koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére a közbeszerzési törvényben előírt rendelkezéseket, és ezt a Közbeszerzési Döntőbizottság, vagy a Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Kizáró ok igazolásának módja

Kérdés: Az új, a Kbt, 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró okot hogyan igazoltatom? A Hatóság honlapján csak régi ügyek szerepelnek, míg nekem a 90 nap miatt, gondolom, határozatokat is kell vizsgálnom. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...súlyosan megsértette a közbeszerzési eljárás vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére a közbeszerzési törvényben előírt rendelkezéseket, és ezt a Közbeszerzési Döntőbizottság, vagy a Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...titoknak kíván nyilvánítani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a teljes mértékben általános információkat nem kell megadni, melyek a közbeszerzési törvény 44. § (2) bekezdésének a), cb), d), valamint e) pontjaiba (alpontjába) írottakat érintik. A problémát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdés a)-c) pontja szerint meghatározott okok miatti érvénytelenségét, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a Ptk.-ban és a közbeszerzési törvényben foglaltak szerint alkalmazza – Kbt. 164. § (4) bekezdés.Esetünkben a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Indokoláskérés kirívóan alacsony árra elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint:– amennyiben valamely közbeszerzési eljárás lefolytatását megelőzően az ajánlatkérő úgy dönt, hogy az ajánlatoknak a közbeszerzési törvény 63. § (4) bekezdése szerinti értékelését követően elektronikus árlejtést kíván lefolytatni, köteles ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.
1
2
3
4