20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Árkalkuláció hiányos műszaki tartalom birtokában
Kérdés: A dokumentációban az ajánlatkérő kiemelten jelezte, hogy nem áll módjában megadni a beszerzés tárgyát képező kiadvány paramétereit. Hogyan lehet így árakat kalkulálni?
2. cikk / 20 Felhívás és dokumentáció tartalmának eltérése
Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalma egymástól eltér? Ez orvosolható, vagy új eljárást kell kiírni?
3. cikk / 20 Felhívástól eltérő dokumentáció
Kérdés: Ha a közzétett ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalma között eltérés van, melyik az irányadó?
4. cikk / 20 Felhívás "egyéb nyilatkozatok" csatolására
Kérdés: Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában – mely tételesen több területet érint – tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?
5. cikk / 20 Ajánlattételi dokumentáció és felhívás eltérése
Kérdés: Az ajánlattételi dokumentációban foglaltak részben eltérnek a felhívástól. Melyik dokumentumot kell figyelembe venni az ajánlat elkészítésekor?
6. cikk / 20 Határidők meghatározása a Kbt.-ben
Kérdés: Nem lenne célszerű, ha a Kbt. a határidőket munkanapban és nem naptári napban határozná meg? Gondolunk itt különösen a kiegészítő tájékoztatásra, amikor is például a hat napból egy péntek délután, kettő hétvége, és a kiegészítő tájékoztatás olyan tartalmú, hogy három nap alatt gyakorlatilag megoldhatatlan a válasz megfelelő benyújtása. Hiánypótlásánál hasonló a helyzet.
7. cikk / 20 Kiegészítő tájékoztatás határidejének számítása
Kérdés: A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb 10 nappal lehet kérni. Ezt több ajánlatkérő úgy számítja, hogy az ajánlattételi határidő órájáig lehet feltenni a kérdéseket. Jogszerű ez, hiszen a Kbt. nem órában határozza meg az időtartamot?
8. cikk / 20 "Eredményhirdetés" tárgyalás nélküli eljárásban
Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?
9. cikk / 20 Nyilvánosság egyszerű eljárásban
Kérdés: Egyszerű eljárás esetében is biztosítani kell-e a nyilvánosságot a 99. § (4) bekezdés szerint?
10. cikk / 20 Kiegészítő tájékoztatás határidejének többszöri meghosszabbítása
Kérdés: Az ajánlatkérő két alkalommal meghosszabbította a kiegészítő tájékoztatásra a Kbt.-ben megadott határidőt arra hivatkozással, hogy olyan sok kérdés érkezett az ajánlattevők részéről, amelyek korrekt megválaszolására a törvény adta határidőben nem lett volna lehetősége. Jogszerű-e ez az eljárás, illetve ha nem, akkor milyen jogkövetkezményeket von maga után?
