Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után

Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
Részlet a válaszából: […] ...79. § (2) bekezdéseszerinti adatokat;– a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslatieljárás vonatkozásában a kérelem közbeszerzési törvényben meghatározott adatait[137. § (9) bekezdés], valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Referencia alakulás előtti időszakra

Kérdés: Műszaki szakmai alkalmasság terén – referencia kérdéskörén belül – merült fel a következő problémánk. Ajánlattevő 2008-ban alakult. a felhívásban követelmény 2007-2008-2009. években évente meghatározott négyzetméter nagyságú épület építése mint építési referencia. Jól gondoljuk-e, hogy ha a cég 2007-ben még nem létezett, akkor nem tud igazolni referenciát önállóan? Illetve csak akkor tud, ha az együttes megfelelés keretében a 10 százalék feletti alvállalkozót vagy a közös ajánlattevőt bevonja ezen alkalmasság igazolására?
Részlet a válaszából: […] ...15-ét követően azonban megfelel. Egyrészt azért, mertpénzintézeti nyilatkozatot csak két évre kérhet az ajánlatkérő, másrészt aközbeszerzési törvény 66. §-ának (2) bekezdése értelmében megoldható az aprobléma, hogy nem rendelkezik az ajánlattevő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...az Országgyűlés a 2010. évi XII.törvénnyel – 2010. március 1-jétől – hatályon kívül helyezte.Hatályon kívül helyezték tehát a közbeszerzési törvény 21.§-ának (4) bekezdését, a 161/A. § (2) bekezdését, azaz az elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Alkalmasság igazolása azonos tartalmú, de a felhívásban szereplőtől eltérő dokumentummal

Kérdés: Az ajánlatkérő az alkalmasság igazolásánál előírta az ajánlattevők részére – egyebek mellett – referenciaigazolások csatolását. Mi az adott alkalmassági feltételt nem azokkal, hanem egyéb okiratokkal – szerződésekkel – igazoltuk, amely az alkalmasságot ugyanúgy alátámasztotta, mintha referenciaigazolásokat nyújtottunk volna be. Az ajánlatkérő ennek ellenére érvénytelenné nyilvánította az ajánlatot. Jogszerű volt az eljárása?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az érvénytelenné nyilvánítással azajánlatkérő nem sértette meg a közbeszerzési törvény vonatkozó rendelkezését.A Kbt. 88. § (1) bekezdése a)-h) pontjai szerint az ajánlatérvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Ajánlattételi határidő lejárta után érkezett ajánlat elbírálhatósága

Kérdés: A Kbt. egyértelműen kizárja-e, hogy az ajánlattételi határidő letelte után beérkezett ajánlatokat az ajánlatkérő elbírálhassa? A gyakorlatban volt-e példa ilyen elbírálásra? Lehetséges-e, és ha igen, milyen indokkal az ajánlattételi határidő elmulasztásának igazolása?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatok benyújtása, felbontása és elbírálása a Kbt.79-81. §-ai értelmében az alábbiak szerint kell, hogy történjen.Az ajánlatot írásban és zártan, az ajánlati felhívásbanmegadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételihatáridő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Korábbi negatív mérleg szerinti eredmény mint kizáró ok

Kérdés: Kizáró ok-e az – és ha igen, a Kbt. mely szakasza alapján –, ha az ajánlattétel évét megelőző második évben az ajánlattevő mérleg szerinti eredménye negatív volt? Jogszerű-e ennek a kitételnek a szerepeltetése a kiírásban?
Részlet a válaszából: […] ...követelménymeghatározásának kötelezettségét tehát – mint az az előzőekből látható -megelőzi az igazolás módjának leírása a közbeszerzési törvényben. Az igazolásimódok között tehát megtalálható a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló,mely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Támogatott közbeszerzések, támogatási megállapodások valósságának ellenőrzése

Kérdés: A támogatott közbeszerzéseket, a támogatási megállapodások valósságát hogyan ellenőrzik, és mely szervezetek a közbeszerzés folyamatában?
Részlet a válaszából: […] ...atámogatásokkal kapcsolatban rendelkezésünkre álló törvényi szabályozást – témaszerint a Kbt. alapján. A támogatás definíciója a közbeszerzési törvény értelmében aközbeszerzésre irányuló szerződés teljesítéséhez pénzeszköz vagy egyéb anyagielőny juttatása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...a közelmúltban megjelent a 2007. évi LXXVIII.törvény, amely – egyebek mellett – a közbeszerzési törvényt is módosította. Ajogszabály 2007. július 7-étől hatályos rendelkezéseit a jogalkotó beépítette aKbt.-be. Lényeges, hogy a törvény rendelkezéseit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

"Veszteséges" ajánlattevő megítélése közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Kizáró ok-e a közbeszerzési eljárásban az, ha a pályázni kívánó cég veszteséges?
Részlet a válaszából: […] ...alatt. Azigazolás az érintett szervezet kötelezettségvállalásra vonatkozónyilatkozatának benyújtásával történik.Az ajánlatkérő a közbeszerzési törvény 66. és a 67. §-ában foglaltakközül egy vagy több igazolási módot is előírhat. Az ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Műszaki kritérium jogszerű meghatározása

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben 2006. március 13-án megjelent 6179/2006. számú ajánlattételi felhívásban az ajánlatkérő a felhívás III.2.3. bekezdésében a műszaki alkalmasságot többek között a következőhöz köti: "rendelkezik legalább egy fő műemléki szakmérnökkel, akinek műemléki épületek felújításában legalább 5 év szakmai gyakorlata van". (Csak megjegyzem, hogy műemléki szakmérnök nincs, a helyes megnevezés műemlékvédelmi szakmérnök. A műemlékvédelmi szakmérnöki oklevelet posztgraduális oktatás keretében lehet megszerezni.) Az ajánlati felhívás tervezési munkára vonatkozik. A kritérium megfogalmazásából viszont úgy tűnik, hogy a műemléki szakmérnöknek az épületek felújításában (kivitelezésében és nem tervezésében) kell jártassággal rendelkezni. A tervezési jogosultságra vonatkozó rendelet ismereteim szerint sehol nem emeli szakmagyakorlás-feltétel rangjára a posztgraduális képzést. Ez általában igaz, és konkrétan a műemlékvédelmi szakmérnökség esetében is igaz. Kérdés: lehet-e, jogszerű-e műszaki alkalmassági feltételként a fentiekben leírt kritériumot meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...a 66-69. §-banmeghatározott módon írhatja elő. A szolgáltatás ebben az esetben az alábbi, személyhez kötöttelemeket tartalmazhatja a közbeszerzési törvény 67. § (3) bekezdésének b)-d)pontjai alapján:Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.
1
2
3