Munkanapokban meghatározott határidő értelmezése

Kérdés: A Kbt. több helyen munkanapokban meghatározott határidő alkalmazását írja elő. Az így megadott határidő pontosan mikor jár le? Az utolsó nap 24. órájában, vagy az adott napon, a munkaidő végén? Nevezetesen például, ha az ajánlattevő vitarendezési kérelmet nyújt be, de az a határidő utolsó napján, munkaidő után érkezik meg az ajánlatkérőhöz, az határidőben benyújtottnak, avagy elkésettnek tekintendő?
Részlet a válaszából: […] ...határidejének számítása, mely időszak alatt, azaz a teljes három munkanap 24 órája alatt lehetősége van válaszát megadni, vagy a közbeszerzési törvény 79. §-ának (4) bekezdése értelmében hiánypótlásra vagy felvilágosítás, indokolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Határidőn túl érkezett előzetes vitarendezés iránti kérelem kezelése

Kérdés: A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásjogi cselekmény kapcsolódik, hiszen akkor indul újra a jogorvoslati határidő, melyet az elő­zetes vitarendezés időszaka tör meg.A közbeszerzési törvény szabályozása szerint előzetes vitarendezés kezdeményezésére jogosult– a jogsértő eseményről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Jogorvoslati határidő előzetes vitarendezési kérelem esetén

Kérdés: Hogyan alakul a jogorvoslati határidő, ha előzetes vitarendezési kérelmet nyújtok be?
Részlet a válaszából: […] ...előzetes vitarendezés esetében a közbeszerzési törvény 79. §-ának (1), (2), (3) és (5) bekezdését érdemes értelmeznünk.Az (1) bekezdés szerint három munkanapon belül kell az előzetes vitarendezés iránti kérelmet benyújtani – a jogsértő eseményről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...közzétenni, hanemközvetlenül, írásban kell az ajánlattevőket tájékoztatni – Kbt. 251. § (4)bekezdésének a)-d) pontjai.A közbeszerzési törvény 251. §-ának (5) bekezdésében pedigpontosításra kerül az a szabály, mely lehetővé tette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése a következő lehetőségeketírja elő a keretmegállapodás első részével kapcsolatban.Az ajánlatkérő a több ajánlattevővel a közbeszerzési törvény136/A. §-ának megfelelően megkötött keretmegállapodás alapján az adottközbeszerzés(ek)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény értelmező rendelkezéseiben (4. § 12.pontja) meghatározza – egyebek mellett – a keretmegállapodás fogalmát is.Eszerint keretmegállapodásnak minősül a meghatározott egy vagy több ajánlatkérőés egy vagy több ajánlattevő között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.