Ismételt tárgyalás a tárgyalások lezárása után elektronikus árlejtésnél

Kérdés: Az ajánlatkérő elektronikus árlejtést kíván alkalmazni, és előírja a következőt: Amennyiben a tárgyalások lezárását követően egy-egy részajánlat vonatkozásában csak egy érvényes ajánlat van, az ajánlatkérő – tekintettel a 257/2007. Korm. rendelet 17. §-ának (6) bekezdésében foglaltakra – az egy érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevővel ártárgyalást kezdeményez. Lehet-e a tárgyalások lezárása után megint tárgyalni, arra hivatkozással, hogy az elektronikus árlejtést az ajánlatkérő nem tudja alkalmazni, mert egyetlen érvényes ajánlat van?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt.lehetővé teszi, árlejtés alkalmazására van lehetőség. A rendelet szerint elektronikus árlejtés azokban azeljárásokban, amelyekben a közbeszerzési törvény az elektronikus árlejtésalkalmazását lehetővé teszi, az ajánlatkérő által választott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Műszaki leírás értékelése

Kérdés: Hogyan alakul a műszaki leírás, illetve annak értékelése (pontozása) szolgáltatás megrendelése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...a minőségre, – a teljesítményre, – a termék rendeltetésére, – a megfelelőségigazolási eljárásokra vonatkozókövetelményeket.A közbeszerzési törvény 58. §-ának (1)–(7) bekezdései pediga következő rendelkezéseket tartalmazzák. Az ajánlatkérő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...a (2) és (3)bekezdésben foglalt eltérésekkel bonyolíthatja le. Ha a közbeszerzést azEurópai Unió költségvetéséből, illetve a közbeszerzési törvény 27. §-ábanmeghatározott forrásból is támogatják, akkor az intézmény köteles aközbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Ingyenesség a közbeszerzésben

Kérdés: Kbt. hatálya alá tartozó intézmény a továbbiakban az épületbe beszerelt áramfejlesztő berendezés útján kívánná biztosítani az áramellátást. Az áramfejlesztő beszerelését és üzemeltetését egy cég ingyen vállalná, az intézmény az áramért fizetne. Szabályos-e ez így, vagy már a berendezést is közbeszerzés útján kell beszerezni, továbbá a közbeszerzés tárgya ilyen esetben a villamos áram, mint áru, vagy maga az áramszolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] A cél – mint az a kérdésből látható – az áramellátásbiztosítása. Mivel ehhez áramfejlesztő beépítése történik meg, valamint atovábbiakban az üzemeltetés is ehhez kapcsolódik, és az ajánlatkérő olyankonstrukciót szeretne megvalósítani, ami a lehető legkevesebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatban kell megadni.Abban az esetben, ha a közbeszerzés tárgya építési beruházásvagy építési koncesszió, és az ajánlatkérő a közbeszerzési törvény 22. § (1)bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti szervezet, akkor köteles az ajánlattevőszámára a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.