Tartozás ledolgozása súlyos szerződésszegést követően

Kérdés: Közműfejlesztés építési beruházás nyertes ajánlattevője a vállalkozói szerződés alapján 30% előleget kapott. A teljesítés során két részszámla lett kifizetve. Az előleg, valamint a három részszámla összege a teljes vállalkozói díj 82%-a volt. A vállalkozó azonban a 3. részszámla kifizetését követően levonult a munkaterületről, és félbehagyta a beruházást. Az önkormányzat által felkért szakértő megállapította, hogy a beruházás készültségi foka 62%-os. Az önkormányzat felszólította a vállalkozót, hogy a készültségi foknak megfelelően ismeri csak el a teljesítést, és a korábban kifizetett összeg és a készültségi fok közötti különbözetet kéri visszafizetni. A vállalkozó erre nem volt hajlandó, így az ajánlatkérő bírósághoz fordult. A bírósági eljárás során a vállalkozó egyezségi ajánlattal állt elő, miszerint a tartozását "ledolgozza", vagyis nem pénzben teríti meg a tartozást, hanem "természetben". Érinti-e ez a megoldás az eredeti közbeszerzési eljárás alapján megkötött vállalkozói szerződést? Amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, hogy tud munkát adni a vállalkozónak, de ennek értéke a közbeszerzési értékhatárt eléri, hogyan kezelhető ez közbeszerzés szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...kell arra lennie, hogy amennyiben az új feladatok elvégzése szintén közbeszerzés-köteles lenne, úgy az ajánlatkérő megkerülné a közbeszerzési törvényt, hiszen nem ingyenes szolgáltatást vesz igénybe, hanem visszafizetés helyett dolgozná le a másik fél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Modellváltó egyetemek a Kbt. hatálya alatt

Kérdés: A modellváltó egyetemek a közbeszerzési törvény hatálya alá fognak tartozni? Amennyiben lehetőség van váltásra, milyen formában lehet leválni a közbeszerzésről eljárásszinten?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg a Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pontja alá tartozó szervezetek a továbbiakban nem költségvetési szervek lesznek, így azt kell vizsgálniuk, hogy finanszírozásuk milyen forrásból származik annak érdekében, hogy a Kbt. § (1) bekezdés e) pontja vonatkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Keretszerződés a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza a keretszerződést, ezért ha közvetlen módon rendelni szeretnék, nem egyértelmű, melyik eljárástípust választhatom. Milyen esetben van lehetőség keretszerződés megkötésére a közbeszerzési szabályozás szerint?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 168/2004. kormányrendelet kifejezetten definiálja a keretszerződés fogalmát. 3. §-ának d) pontja szerint keretszerződés: a közbeszerzési törvény 104-105. §-ában meghatározott olyan keretmegállapodás, amely az annak alapján adott közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Tervpályázati eljárást követő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szolgáltatás megrendelésére

Kérdés: Tapasztalatunk szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság szinte mindig engedi olyan esetekben a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, amikor egy tervezőt választ ki az ajánlatkérő, pedig többet is választhatna. Ennek az eljárásnak milyen jogalapja van?
Részlet a válaszából: […] ...követően kerül sor. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásról szóló további szabályok a meghívottak számára nem utalnak.A közbeszerzési törvény 98. §-ának (1) bekezdése alapján a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás olyan egy szakaszból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Hiánypótlás elrendelésének feltétele

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő három részre bontotta eszközbeszerzését. Az egyik ajánlattevő ajánlatában következetesen felcserélte az 1. és a 2. részt, így a felolvasólapon az 1. részre 6 millió forint, míg a 2. részre 1 millió forint ajánlatot tett, melyet az ajánlatában tételes árajánlattal alá is támasztott, vagyis az ajánlattevő ajánlatán belül nem volt ellentmondás. A tételes árajánlatból egyértelműen kiderül, hogy a részeket az ajánlattevő felcserélte, vagyis az 1. részre irreálisan magas ajánlatot, míg a 2. részre aránytalanul alacsony megajánlást tett, mindkét rész esetében helytelen műszaki tartalommal. Az ajánlatkérő a hibát úgy orvosolta, hogy hiánypótlásban felkérte a hibázó ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a felolvasólapot és a tételes árajánlatokat a megfelelő részek megjelölésével. Az ajánlattevő a hiánypótlást teljesítette, mind az árat, mind a tételes ajánlatot benyújtotta a helyes részekhez egyébként változatlan tartalommal, így ajánlata érvényes és nyertes is lett, vagyis a hiánypótlás nagymértékben befolyásolta az ajánlattevők között kialakult sorrendet. Helyesen járt-e el az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges-e olyan hiánypótlás kibocsátása, mely egyértelműen érvénytelen ajánlatok további érvénytelenségét eredményezi a közbeszerzési törvény 71. §-ának (8) bekezdése alapján. Véleményünk szerint attól, hogy az ajánlatkérő felvilágosítást kér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Időbélyegző mint feltétel elektronikus aláírás alkalmazásánál

Kérdés: Amennyiben elektronikus aláírást alkalmazok, szükséges-e hogy időbélyegző is legyen a dokumentumon?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos minden nyilatkozattétel – ha a közbeszerzési törvényből más nem következik – írásban történik.A (2) bekezdés alapján az írásbeli nyilatkozatok – ahol...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége körében kötött szerződéseinek közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Cégünk a Kbt. 5. § (1) bek. c) pontjának hatálya alá tartozó költségvetési szerv, mely alaptevékenysége mellett az Áht. 7. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott vállalkozási tevékenységet is végez. Az egyes vállalkozási szerződésekben meghatározott vállalkozói díjból fedezzük a vállalkozási szerződés teljesítéséhez szükséges dologi kiadásokat, illetőleg vásárolunk egyéb tárgyi eszközöket. A dologi és egyéb kiadások egyes esetekben meghaladhatják a közbeszerzési értékhatárt. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége keretében kötött szerződéseire kiterjed-e a mindenkori közbeszerzési törvény hatálya?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 5. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti költségvetési szerv az úgynevezett klasszikus közbeszerzési ajánlatkérők körébe tartozik, hiszen az Áht. alapján az államháztartás alrendszerét képezi, tehát közpénzből gazdálkodik. A Kbt. személyi hatályára vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződések módosítása az új Kbt. rendelkezései szerint

Kérdés: A szerződésben a felek nem rendelkeztek a környezetvédelmi termékdíjról, de a megrendelt termékek egy része termékdíjköteles. A megrendelő – ajánlatkérő – azt mondja, hogy mivel a szerződés erre nem tartalmaz kifejezett rendelkezést, nem állíthatjuk be a számlába a termékdíj összegét. Márpedig a jogszabály szerint a termékdíjat a számlában szerepeltetni kell, és egyébként a szerződés e vonatkozásban tiltó rendelkezést sem tartalmaz. Jogos az ajánlatkérő elzárkózása? (A szerződésre még a 2011. évi CVIII. törvény vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] ...a korábbiakban nem számította be a termékdíjat -, úgy erre a Kbt. 141. §-ának (2) bekezdése alapján van lehetősége.A hatályos közbeszerzési törvény 141. §-ának (1) bekezdésének előírása szerint ezen alcím rendelkezéseit alkalmazni kell a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Kbt.-változások 2015-ben

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottság hivatalból indított eljárását mely szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során a közbeszerzési törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra. A korábbi körhöz képest 2015. évtől erre jogosult–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Részekre bontás tilalma

Kérdés: Ajánlatkérő több ingatlanára (de nem valamennyire) üzemeltetési szerződést kíván kötni közbeszerzési eljárás keretében. A szerződés tárgya: fűtési és légtechnikai rendszerek, elektromos hálózatok, felvonók, tetőszerkezet, külső és belső fa- és fémszerkezet karbantartása és üzemeltetése, valamint rovarirtás. Az eljárásban nem szereplő ingatlanokon minimális mértékben előfordulhat a fenti munkák közül egyik vagy másik. Jól gondolom-e, hogy ezeket nem kell hozzászámítanom a Kbt. szerint lefolytatott eljárás értékéhez? Ez a feltevésem a KH által kiadott útmutatón alapszik, amely szerint a szolgáltatások keretében azok a beszerzések tekinthetők tartalmilag egységesnek, amelyek azonos szakterülethez vagy szakmához tartoznak. A különböző ingatlanokra vonatkozó azonos szakterülethez tartozó szolgáltatásokat sem kell egybeszámítanom, miután ezek az ingatlanok olyan távol fekszenek egymástól, hogy egyébként sem kötnék egy szerződést ezekre a munkákra? Ha egy szerződésben szeretném megrendelni, akkor egybe kellene számolni?
Részlet a válaszából: […] ...helyett az egybetartozó közbeszerzések részekre bontásának tilalmáról rendelkezik a 18. §-ában, az alábbiak szerint:– tilos a közbeszerzési törvény, vagy a törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.
1
2
3
6