Jogorvoslat szabályozása nemzetbiztonsági tárgyú beszerzésnél

Kérdés: Nemzetbiztonsági eljárás esetében milyen jogorvoslati szabály érvényesül? (Kérdésünk indoka, hogy jelenleg a törvény nem szabályozza ezt a kört.)
Részlet a válaszából: […] ...9. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint a törvényt nem kell alkalmazni– a külön törvényben – annak hatálybalépéséig a közbeszerzési törvény felhatalmazása alapján ki­adott kormányrendeletben – meghatározott védelmi és biztonsági tárgyú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Kbt.-változások 2015-ben

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottság hivatalból indított eljárását mely szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során a közbeszerzési törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra. A korábbi körhöz képest 2015. évtől erre jogosult–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...az energetikai tárgyú törvénymódosítások között is szerepel a Kbt. alanyi hatályát érintő változás. Év végén általában a közbeszerzési törvény állandó szereplője a salátatörvényeknek, mely az elmúlt évben is hasonlóan történt, ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottság hivatalból való eljárását akövetkező szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörükellátása során a közbeszerzési törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás juttudomásukra:]"k) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter"A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...közzétenni, hanemközvetlenül, írásban kell az ajánlattevőket tájékoztatni – Kbt. 251. § (4)bekezdésének a)-d) pontjai.A közbeszerzési törvény 251. §-ának (5) bekezdésében pedigpontosításra kerül az a szabály, mely lehetővé tette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Kutatáshoz használt felszerelések beszerzése és közbeszerzés, valamint egybeszámítás kapcsolata

Kérdés: Az ajánlatkérő fő tevékenysége kutatás-fejlesztés. Az ajánlatkérőt megkereste egy cég, hogy villamos energia vonatkozásában felméri a piacot, és lefolytatja az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást. Kérdésem, hogy kötelesek vagyunk-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Emellett folyamatosan problémát okoz, hogy a kutatáshoz használt, gyakran támogatásból finanszírozott labortechnikai eszközök, felszerelések, vegyszerek beszerzésénél vonatkozik-e ránk az egybeszámítási kötelezettség? Esetleg a vegyszereknél van-e arra lehetőségünk, hogy a speciális, csak egy cégtől beszerezhető vegyszer esetében ne kelljen figyelembe venni a Kbt. előírásait? A tevékenységünkből adódóan igen nehezen lehet tervezni egy adott évre. A kutatócsoportok nem tudják előre felmérni anyagszükségletüket, így nehezen készíthető el a közbeszerzési terv, valósítható meg a közbeszerzési eljárások indítása, az egybeszámítási kötelezettség alapján. Mi a véleményük, hogyan cselekedhetünk jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] ...vagy be tudvonni hivatalos közbeszerzési tanácsadót – értékhatártól függően –,közbeszerzés-köteles a beszerzés. Gondolunk itt a közbeszerzési törvény 40. §(2) bekezdésében írt egybeszámítási kötelezettségre, hiszen e szerint aközbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Kizárólagos jog értelmezése, igazolásának módja

Kérdés: A Kbt. 4. §-ának 13. pontja határozza meg a kizárólagos jog fogalmát és a kivételeket azokra az esetekre, amikor a kizárólagos jogot nem a fenti pont szerint kell igazolni. Tekintettel arra, hogy a kivételeket abban az esetekben jelöli meg a törvény, amikor a kizárólagosságot a gazdasági élet szereplői határozzák meg. (Kizárólagos importőr kiválasztása.) Úgy vélem, ha a törvényalkotó a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó eljárási rendben eltekint a kizárólagos jogot jogszabállyal vagy közigazgatási határozattal történő igazolástól, akkor az egyszerű közbeszerzési eljárásban sem indokolt egy megvalósíthatatlan feltétel fenntartása; esetünkben hangszer kizárólagos forgalmazója (külföldi gyártó által igazolt kizárólagos kereskedő) mellett egyéb piaci szereplőket is meghívni az eljárásba. A fentiek alapján jól látom-e, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó, a Kbt. 296. §-ának b) pontja kimaradt az értelmező rendelkezések kivételei közül?
Részlet a válaszából: […] ...is pontosan kell igazolni a Döntőbizottságfelé. Kodifikációs szempontból a kérdezőnek igaza lehet, de nemegyértelmű a helyzet, hiszen a közbeszerzési törvény 296. §-ának b) pontja ahatály alá nem tartozást hivatott kivételként megállapítani, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény értelmező rendelkezéseiben (4. § 12.pontja) meghatározza – egyebek mellett – a keretmegállapodás fogalmát is.Eszerint keretmegállapodásnak minősül a meghatározott egy vagy több ajánlatkérőés egy vagy több ajánlattevő között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Ár-, illetve díjcsökkentés következtében irreálisan alacsony ár miatti kizárás jogszerűsége

Kérdés: Könyvvizsgálói szolgáltatás közbeszerzési eljárás keretében történő beszerzésekor az egyik könyvvizsgáló 1,6 millió forintos ajánlatot tett. Ezzel ő volt a harmadik legalkalmasabb pályázó. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt. A legjobb ajánlat 780 ezer forint volt. A tárgyalás során az 1,6 millió forintot ajánló 600 ezer forintos ajánlatot tett. Írásban kértük az irreálisan alacsony ár magyarázatát – amelyben egyébként számszaki hibát vétett, ezért kizártuk. Megtámadhatná az eljárást? Nem volt módunk egy ilyen árcsökkenés esetén irreálisan alacsonynak minősíteni az árat? A szolgáltatás díja ilyen drasztikus mértékű csökkentésének indoka egyébként az volt, hogy vonzódik a művészetekhez, ezért mindenáron közalapítványunkat akarja ellenőrizni. Ez objektív?
Részlet a válaszából: […] ...az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyébérdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét aközbeszerzési törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagyveszélyezteti. A (2) bekezdés értelmében a kérelem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.