Szerződésteljesítés ellenőrzésének alanyi köre

Kérdés: Alvállalkozóként veszünk részt egy építési beruházás kivitelezésében. A fővállalkozónk jelezte, hogy a szerződés teljesítését a Közbeszerzési Hatóság vizsgálhatja. Ez a hatósági vizsgálat ránk is vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...142. § (4) bekezdése alapján a Közbeszerzési Hatóság a közbeszerzési és közszolgáltatói szerződés teljesítésére vonatkozó, a közbeszerzési törvényben meghatározott követelmények teljesülését jogosult ellenőrizni, és azok megsértése esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége. Az ezzel kapcsolatos joggyakorlat gyökerei egészen az 1995. évi, első közbeszerzési törvényig nyúlnak vissza. Ez a jogszabály még csak a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Eljárás ismételt iratbetekintési kérelem esetén

Kérdés: Lehet-e a Kbt. 45. § (1) bekezdésére figyelemmel ismételt iratbetekintéssel élni abban az esetben, ha a kérelmező az összegzés megküldését követően egyszer már betekintett az iratokba a nyertes ajánlattevő árindokolása kapcsán, ezután pedig előzetes vitarendezési kérelemmel élt, melynek hatására az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás keretében kiegészítő árindoklást kért a nyertes ajánlattevőtől? Jogszerű-e ilyen esetben az iratbetekintési kérelem ajánlatkérő általi elutasítása?
Részlet a válaszából: […] ...rögzített határidő. Olyan jogkérdés merül tehát fel, amelyre nézve a Kbt. nem nyújt eligazítást. A kérdés megválaszolásához a közbeszerzési törvény rendelkezéseinek komplex, azaz nem csupán nyelvtani, hanem történeti, rendszertani, logikai, teleológiai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Előzetes információgyűjtés céljából megkeresett gazdasági szereplő mint ajánlattevő

Kérdés: Lehet-e a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő az a piaci szereplő, akit az ajánlatkérő az eljárás előkészítése során előzetes információgyűjtés céljából megkeresett, illetőleg akitől ugyanezen okból tájékoztató jellegű ajánlatot kért?
Részlet a válaszából: […] ...kiterjesztő értelmezése oda vezetne, hogy számos esetben éppen azokat kellene kizárni, akik a legkedvezőbb ajánlatot adták, vagyis a közbeszerzési törvény rendeltetésével ellentétes helyzet állna elő.A Kbt. 25. §-a szinte alapelvként rögzíti, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Jogorvoslat az ajánlatkérő kezdeményezésére

Kérdés: A D. 194/2020. ügyben az ajánlatkérő fordul a jogorvoslati fórumhoz azzal, hogy nem hívott fel mást igazolásra. Ebben az esetben indokolt ez?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevőként, aki az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok tekintetében a közbeszerzési törvényben és a jogszabályban foglaltak szerint előírt igazolási kötelezettségének eleget tett.Esetünkben azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. (...)A (9) bekezdés értelmében a közbeszerzési törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerint előírt, szakemberek – azok végzettségére, képzettségére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Elektronikus kommunikáció módja a közbeszerzésben

Kérdés: Figyelembe vehetem-e azt, amit az ajánlatkérő nem az EKR-ben küldött, hanem cégkapun juttatott el hozzám, mint ajánlattevőhöz? A hivatalos kapcsolattartó e-mail-címére eljutatott információkat figyelembe kell vennem?
Részlet a válaszából: […] ...üzemeltetett, egységes EKR igénybevételével kell lebonyolítani. A 41. § (1) bekezdése szerinti elektronikus kommunikáció – ha a közbeszerzési törvény vagy a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály eltérően nem rendelkezik – az EKR-ben történik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...hirdetmény közzététele, melyet a Kbt. előír,úgyszintén idetartozik – legyen szó a szerződés módosításáról vagyteljesítéséről.A közbeszerzési törvény 307. §-ának (1) bekezdése alapján azajánlatkérő köteles a szerződés módosításáról, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után

Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
Részlet a válaszából: […] ...79. § (2) bekezdéseszerinti adatokat;– a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslatieljárás vonatkozásában a kérelem közbeszerzési törvényben meghatározott adatait[137. § (9) bekezdés], valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...alapján tehát feloldódik az üzleti titokPtk. szerinti definíciója, hiszen a vonatkozó bekezdésekben szereplő adatoknyilvánosak. A közbeszerzési törvény 97. §-a alapján az ajánlatkérő azérvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.
1
2