Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdés a)-c) pontja szerint meghatározott okok miatti érvénytelenségét, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a Ptk.-ban és a közbeszerzési törvényben foglaltak szerint alkalmazza – Kbt. 164. § (4) bekezdés.Esetünkben a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Részteljesítésről szóló tájékoztató közzétételének elmulasztása

Kérdés: A szerződés "Kbt.-ben meghatározott esetben fennálló" részteljesítéséről szóló tájékoztató közzétételi kötelezettségének elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár, határozatlan időre kötött szerződés esetében az egy év elteltét követően meddig lehet e kötelezettségnek eleget tenni?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottság hivatalból való eljárását akövetkező szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátásasorán a közbeszerzési törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás juttudomásukra:– a Közbeszerzések Tanácsának tagja, elnöke;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Ellenőrzés során feltárt jogsértés orvoslása

Kérdés: A Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha nekem egy ellenőrzés folyamán jut a tudomásomra, hogy egy eljárás során megsértették a Kbt. előírásait, akkor már lekéstem a jogorvoslat lehetőségéről? Csak a Döntőbizottság mondhatja ki, hogy szabálytalan volt egy eljárás? Vagy mint ellenőrző szerv, én is megállapíthatom a szabálytalanságot?
Részlet a válaszából: […] ...az olyan ajánlattevő,részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (összefoglalóan: kérelmező), akinekjogát vagy jogos érdekét a közbeszerzési törvénybe ütköző tevékenység vagymulasztás sérti vagy veszélyezteti.A kérelem a jogsértés megtörténtétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...alapján tehát feloldódik az üzleti titokPtk. szerinti definíciója, hiszen a vonatkozó bekezdésekben szereplő adatoknyilvánosak. A közbeszerzési törvény 97. §-a alapján az ajánlatkérő azérvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.