Konzorcium ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Lehet-e, illetőleg hogyan lehet jogorvoslattal élni abban az esetben, ha valamely piaci szereplő egy ajánlattevői konzorcium tagjaként vett részt a közbeszerzési eljárásban, a konzorcium a második, de ki nem hirdetett legkedvezőbb ajánlatot tette, amely azonban meghaladta a rendelkezésre álló pénzügyi keretet, viszont a nyertes ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett?
Részlet a válaszából: […] ...kell, hogy jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, illetőleg veszélyezteti. Ebből a szempontból a közbeszerzési törvény 148. §-ának (2) bekezdése egyértelműen fogalmaz. A Közbeszerzési Döntőbizottság ugyanakkor annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Jogorvoslat dokumentáció hiányában

Kérdés: Közös ajánlattevőként kívántunk indulni egy közbeszerzési eljárásban. A dokumentációt partnerünk vette ki. Végül is nem indultunk a tenderen, de az ajánlatkérő dokumentációjában Kbt.-t sértő kitételek voltak. Élhetünk-e jogorvoslattal?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből adódóan vélhetően már eltelt az a jogorvoslatihatáridő, amelyen belül az ajánlattevő jogorvoslati eljárást indíthatott volna.A döntőbizottság esetenként változó gyakorlata ellenére úgy véljük, adokumentáció megvétele megalapozza az ügyfélképességet, bár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...alapján tehát feloldódik az üzleti titokPtk. szerinti definíciója, hiszen a vonatkozó bekezdésekben szereplő adatoknyilvánosak. A közbeszerzési törvény 97. §-a alapján az ajánlatkérő azérvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Eljárás szerződés teljesítéséről szóló valótlan tartalmú hirdetmény közzététele esetén

Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatója véleménye szerint nem fedi a valóságot?
Részlet a válaszából: […] ...be az ajánlatkérő, az olyanajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (kérelmező), akinekjogát vagy jogos érdekét a közbeszerzési törvénybe ütköző tevékenység vagymulasztás sérti vagy veszélyezteti;– a kérelem a jogsértés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Irreálisan alacsony ár alkalmazásának szankciója

Kérdés: Az Európai Bizottság és a Közbeszerzések Tanácsa értesítésén kívül van-e retorziója a túlzottan alacsony ár vagy ellenszolgáltatás miatt érvénytelen pályázatoknak (ajánlatoknak)?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvényben a kérdésben felvetett szankciókonkívül más szankció nem ismert, igazán gyakorlata sincs a kérdéskörnek.Megjegyezzük azonban, hogy feltehetően nem véletlen az ún. szignalizációskötelezettség, amelynek alapján kialakítható bizonyos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Szerződés teljesíthetetlensége irreálisan alacsony ár miatt

Kérdés: Mit lehet tenni, ha a helyi és speciális körülmények ismeretében látható, hogy a nyertes biztosan nem tudja majd az általa ajánlott ár alapján a közbeszerzés tárgyára irányuló megállapodást jogkövető magatartással reálisan és szakszerűen teljesíteni? Például az ajánlatban megadott óraszám ismeretében a díj jelentősen alatta marad a minimálbérnek.
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (együtt kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét a közbeszerzési törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.A kérelem a közbeszerzési eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.