11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Ajánlatkérők saját eljárásrendje
Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
2. cikk / 11 "Eredményhirdetés" tárgyalás nélküli eljárásban
Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?
3. cikk / 11 Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat
Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
4. cikk / 11 Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása
Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
5. cikk / 11 Hirdetményminták egyszerű eljárásban közvetlen felhívás és közzététellel induló eljárás esetén
Kérdés: Egyszerű eljárásban milyen hirdetménymintákat (tájékoztatás, összegzés stb.) kell kitölteni és elküldeni megjelentetésre akkor, ha az eljárást megindító hirdetményt (ajánlati felhívást) közvetlenül az ajánlattevők számára küldtük meg, és milyen hirdetményeket akkor, ha közzététellel indult az eljárás?
6. cikk / 11 Ajánlatok összeállításának határideje egyszerű közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban nagyon kevés az idő az ajánlatok összeállítására. Várható-e ebben a körben változás a Kbt. módosításakor?
7. cikk / 11 Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága
Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
8. cikk / 11 Igazolások teljesítése egyszerű eljárásban
Kérdés: Egyszerű eljárás keretében az adóhatósági (VPOP) igazolást milyen formában lehet teljesíteni? A Kbt. 20. §-a szerint az igazolást eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolatban kell benyújtani. Kérhet-e a kiíró "sima" másolatot? [Az ajánlattevők túl szigorú (drága) feltételnek tartják az egyszerű eljárásban az eredeti adó/VPOP igazolás megkövetelését.]
9. cikk / 11 Teljesítés, írásbeli összegzés közzététele egyszerű eljárásban
Kérdés: A Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja előírásai alapján lefolytatott egyszerű eljárás esetén is kötelező-e a szerződés teljesítéséről tájékoztatót készíteni és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni? A Közbeszerzési Levelek 17. számában 399. szám alatt megjelent válasz szerint igen. A válasz ellentétes a 16. számban 369. szám alatt közzétett válasszal, amely szerint nem kell a teljesítésről szóló tájékoztatót közzé tenni. Kérdésem, hogy közzé kell-e tenni a Közbeszerzési Értesítőben az egyszerűsített eljárás alapján kötött, és a nemzeti értékhatár felét el nem érő, Közbeszerzési Értesítőben megjelenésre nem köteles szerződések teljesítéséről szóló tájékoztatót? Az írásbeli összegzést is közzé kell tenni?
10. cikk / 11 Feladatok az eredményhirdetésen egyszerű eljárásban
Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban vagyunk ajánlattevők. Az ajánlattételi felhívásban meghatározott bírálati szempont a "legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" volt. Megtörtént a három ajánlat bontása. Sem az összeget nem ismertették a felolvasólap alapján, sem jegyzőkönyv nem született a jelenlevők aláírásával. Kérdésem: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál kötelező-e a megajánlott összegeket is felolvasni (mind ez idáig én úgy tudtam, igen)?