Szerződéskötés időpontjának meghatározása

Kérdés: A szerződéskötés időpontját az ajánlattételi felhívásban kell meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a közbeszerzési törvény másként nem rendelkezik, nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Dokumentáció elérésének feltételhez kötése, ajánlattételi határidő lerövidítése

Kérdés: Rövidíthető-e az ajánlattételi határidő, ha az ajánlatkérő regisztrációhoz és saját engedélyéhez köti a dokumentáció elérését, azaz közvetett módon feltételeket támaszt a dokumentáció közvetlen elérése során?
Részlet a válaszából: […] ...teljes terjedelmében történő közvetlenhozzáférhetővé tétele is. Ebben az esetben van lehetőség a határidőrövidítésére a közbeszerzési törvény 74. §-ának (4) bekezdése alapján, azalábbiak szerint.Az ajánlattételi határidő legkevesebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...az Országgyűlés a 2010. évi XII.törvénnyel – 2010. március 1-jétől – hatályon kívül helyezte.Hatályon kívül helyezték tehát a közbeszerzési törvény 21.§-ának (4) bekezdését, a 161/A. § (2) bekezdését, azaz az elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Jogsértés tájékoztatás függvényében

Kérdés: Az NFÜ az alábbi tájékoztatást adta számunkra, mellyel nem tudunk mit kezdeni, mivel beszerzési tárgyunk olyan bonyolultságú, hogy fel sem merül nyílt eljárás lebonyolítása, mindenféleképpen tárgyalásos eljárást célszerű indítanunk. Ezek szerint ezzel törvényt sértünk? "2. A közbeszerzési eljárások esetében kiemelt elvárás, hogy a projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a hazai közbeszerzési törvény szerint megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, a közelmúltban lefolytatott európai uniós ellenőrzések tapasztalata az, hogy a tárgyalásos eljárással élő kedvezményezettek ellenőrzésének időigénye és a kilátásba helyezett szabálytalansági eljárások száma jelentősen nő. A tárgyalásos eljárás tehát kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál, ugyanakkor előnye a széles körű verseny, átláthatóság, az esélyegyenlőség elvének fokozott érvényesítése. Mindezek alapján a kedvezményezettek számára ezúton szeretném megfogalmazni azt az elvárást, hogy általános gyakorlatként nyílt eljárást alkalmazzanak. Tájékoztatom Önöket arról, hogy a fentiek okán jogszabály-módosítást is kezdeményeztem, annak érdekében, hogy tekintettel a visszafizetési kockázatra, mindazon kedvezményezettek, akik a közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyalásos eljárást kívánnak lefolytatni, 100 százalékos biztosítékot legyenek kötelesek nyújtani, amelytől csak külön engedély birtokában lehet eltérni."
Részlet a válaszából: […] Az NFÜ tájékoztatása csupán figyelemfelhívó erejű, a Kbt.hatályos szabályozása ennek ellenére irányadó. A jogszabály módosításánakkezdeményezésére utalás sem jelenti a támogatott szervezetek jogsértését,legfeljebb informatív jellegű. A tájékoztatás azonban egy igen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.