Kkv-nak nem minősülő konzorciumi partner bevonása a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése szerinti eljárásba

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a kiválasztott három kkv mellett az egyik egy nem kkv konzorciumi partnert is bevonjon, mondván, hogy alvállalkozóból lett közös ajánlattevőről van csupán szó?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés életszerű problémát feszeget. Véleményünk szerint nem felel meg a felhívásban, dokumentációban és a közbeszerzési törvényben meghatározott feltételeknek az ajánlat, amennyiben nem a meghívott ajánlattevő tesz ajánlatot. Ténykérdés, hogy a Kbt. direkt módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...hirdetmény közzététele, melyet a Kbt. előír,úgyszintén idetartozik – legyen szó a szerződés módosításáról vagyteljesítéséről.A közbeszerzési törvény 307. §-ának (1) bekezdése alapján azajánlatkérő köteles a szerződés módosításáról, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után

Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
Részlet a válaszából: […] ...79. § (2) bekezdéseszerinti adatokat;– a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslatieljárás vonatkozásában a kérelem közbeszerzési törvényben meghatározott adatait[137. § (9) bekezdés], valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottság hivatalból való eljárását akövetkező szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörükellátása során a közbeszerzési törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás juttudomásukra:]"k) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter"A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...közzétenni, hanemközvetlenül, írásban kell az ajánlattevőket tájékoztatni – Kbt. 251. § (4)bekezdésének a)-d) pontjai.A közbeszerzési törvény 251. §-ának (5) bekezdésében pedigpontosításra kerül az a szabály, mely lehetővé tette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

"Egységes per"

Kérdés: Mire irányul az egységes per? Milyen gyakorlati célokat szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...amikorkimondja, hogy a perben a Pp. XX. fejezetét (közigazgatási határozatok bíróságifelülvizsgálatára vonatkozó szabályok) a közbeszerzési törvényben meghatározotteltérésekkel kell alkalmazni.A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számítotttizenöt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...az Országgyűlés a 2010. évi XII.törvénnyel – 2010. március 1-jétől – hatályon kívül helyezte.Hatályon kívül helyezték tehát a közbeszerzési törvény 21.§-ának (4) bekezdését, a 161/A. § (2) bekezdését, azaz az elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: - Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? - Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? - Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? - Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] ...ma márnem teszi lehetővé, hogy az előkészítésben részt vevő tervező a projektmegvalósításában is részt vegyen az alábbiak szerint.A közbeszerzési törvény 10. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiértelmében a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Ajánlattevők közvetlen megkeresése közösségi értékhatár alatt

Kérdés: A közbeszerzési törvény idei változásaiból adódóan merülnek fel kérdések a törvény végrehajtásával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Kérdésem a következő. 2009. április 1-jét követően a törvény szerinti nemzeti értékhatárt meghaladó, de közösségi értékhatárt el nem érő közbeszerzési eljárás kapcsán van-e lehetőség az ajánlati felhívás hirdetményben való közzétételének mellőzésére, azaz az ajánlattevők közvetlen megkeresésére? (2009. március 31-éig egyszerű közbeszerzési eljárás esetén volt erre lehetőség.)
Részlet a válaszából: […] A módosítást megelőzően egyszerű eljárás keretében a nemzetiértékhatár felét el nem érő értékű eljárások esetében lehetőség volt háromajánlattevő közvetlen megkeresésére, továbbá sikertelenség esetén ugyanazoneljárás keretében újabb potenciális ajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Kbt.-változások október 1-jétől

Kérdés: Milyen főbb Kbt.-szabályok változnak 2009. október 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] A kérdés az alábbiakban ismertetendőhatálybaléptetés-változás miatt nagyon életszerű. Eredetileg a 2008. évi CVIII.törvény az alábbiakban módosította a Kbt.-t 2009. október 1-jei hatállyal. 112. § (1) 2009. október 1-jén a Kbt. 5. §-ának (2)bekezdése helyébe a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.
1
2