Közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések eljárásrendje nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetében

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetében milyen jogszabályok szabályozzák a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések eljárásrendjét? Milyen értékhatártól előírás a három árajánlat bekérése?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény ma már nem tartalmaz szabályozást a nemzeti értékhatár alatti beszerzésekre. Az önkormányzatok jellemzően belső szabályozásban oldják meg, hogy áru és szolgáltatás beszerzése esetében 15millió, építési beruházás esetében 50 millió forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Kötelezettségek eseti közbeszerzés-kötelezett vonatkozásában

Kérdés: Az ajánlatkérő nem tartozik a Kbt. 6. §-ának a)-e) pontjai alá, egyház által működtetett szociális intézmény akadálymentesítése, bővítése – építési beruházás – a közbeszerzés tárgya. A beruházás becsült értéke a költségvetési kiírás szerint nettó 115 millió forint. Jól értelmezem-e, hogy az ajánlatkérő nyílt eljárást kell, hogy alkalmazzon, nemzeti eljárásrendben, a 122. § szerint? Szükséges-e a Közbeszerzési Hatóságnál a szervezetet nyilvántartásba vetetni? A felhívást a 3. melléklet alapján a 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelethez tartozó hirdetménymintán kell feladni? A bírálóbizottság tagjai közül a jogi szakértelemhez elegendő-e, ha nem rendelkezik az illető jogi végzettséggel, de például főiskolai diplomával, illetve közbeszerzésireferens-végzettséggel igen, ahol jogot is tanult?
Részlet a válaszából: […] ...lesz közbeszerzés-kötelezett, de mint klasszikus ajánlatkérőnek kell eljárnia a Kbt. 6. § (1) bekezdésének g) pontja értelmében.A közbeszerzési törvény 122. §-a esetében van lehetőség nem nyílt eljárás lefolytatására is. Építési beruházás esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Ismételt tárgyalás a tárgyalások lezárása után elektronikus árlejtésnél

Kérdés: Az ajánlatkérő elektronikus árlejtést kíván alkalmazni, és előírja a következőt: Amennyiben a tárgyalások lezárását követően egy-egy részajánlat vonatkozásában csak egy érvényes ajánlat van, az ajánlatkérő – tekintettel a 257/2007. Korm. rendelet 17. §-ának (6) bekezdésében foglaltakra – az egy érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevővel ártárgyalást kezdeményez. Lehet-e a tárgyalások lezárása után megint tárgyalni, arra hivatkozással, hogy az elektronikus árlejtést az ajánlatkérő nem tudja alkalmazni, mert egyetlen érvényes ajánlat van?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt.lehetővé teszi, árlejtés alkalmazására van lehetőség. A rendelet szerint elektronikus árlejtés azokban azeljárásokban, amelyekben a közbeszerzési törvény az elektronikus árlejtésalkalmazását lehetővé teszi, az ajánlatkérő által választott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Tárgyalások bírálati szakaszban szabadon kialakított eljárás lefolytatása esetén

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?
Részlet a válaszából: […] ...el nem érő értékűárubeszerzésre és szolgáltatásmegrendelésre irányuló közbeszerzésemegvalósításakor – választása szerint – a közbeszerzési törvény MásodikRészében foglalt szabályok által nem kötött, önálló eljárási szabályokatalakíthat ki. –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottság hivatalból való eljárását akövetkező szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörükellátása során a közbeszerzési törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás juttudomásukra:]"k) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter"A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Ajánlatkérő folyamatos késedelmes teljesítése

Kérdés: Egy nagy közbeszerzés nyertesei voltunk, ahol a fizetési határidők a szerződés szerint hosszúak voltak (folyamatos teljesítésről van szó), de az ajánlatkérő még emellett is lassan féléves késésben van az utolsó gyártások ellenértékének kifizetésével, és a részeket is több hónapos késedelemmel fizette folyamatosan. Hogyan lehet úgy kiírni egy tendert, hogy az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére a fedezet? Meddig húzható el a fizetés? (Folyamatos az ígéret a teljesítésre.) Ezt a kérdést nem szigorította a jogszabály-módosítás? Ha az ajánlattevői oldalon szigorúak a közbeszerzési szabályok, itt miért nem? Hová fordulhatunk a helyzet megoldásáért?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény az anyagi fedezet meglétévelkapcsolatosan jelenleg nem tartalmaz elő­írást. A korábbi hatályos rendelkezésekidőközönként tartalmazták az anyagi fedezetre vonatkozó rendelkezést, de ezidőről időre kikerült a közbeszerzési törvényből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Maradványpénzek felhasználása

Kérdés: Uniós támogatású program keretében a maradványpénzek felhasználása érdekében tervezetet készítettünk a már kifejlesztett tananyagok témaköreinek médián keresztül történő népszerűsítésére. Az igényelt támogatás összege 300 millió forint. A feladatokat szakmai szolgáltatásként tudjuk költségvetési soron tervezni. Szeretném megkérdezni, hogyan járunk el szabályosan, szükséges-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása, amennyiben jóváhagyást nyer a tervezés?
Részlet a válaszából: […] ...egy adott műsorban szeretné az ajánlatkérőnépszerűsíteni a tananyagokat, úgy kérdéses, hogy kizárólagos jognakminősülhet-e mindez. A közbeszerzési törvény 22. §-ának (1) bekezdése azalábbiak szerint szabályozza a klasszikus ajánlatkérőket.A IV....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Közbeszerzés elmulasztásának szankciója

Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?
Részlet a válaszából: […] ...tanácsadás keretében szerezték be, amelynek 2004-esszabályozása értelmében (központi költségvetési szervről van szó) aszolgáltatás a közbeszerzési törvény 296. §-ának h) pontja alapján kivételikörbe került, ezért a minimális értékhatár 15 millió forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Módosított ajánlatok "nyilvános" ismertetése

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházásának megvalósítására nemzeti rezsimben, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást folytatott le. Az ajánlattételi szakaszban az ajánlatkérő és az ajánlattevők képviselőinek jelenlétében bontotta fel az ajánlatokat és ismertette azok adatait. Az érvényes ajánlatot tevőkkel két fordulóban tárgyalt. A tárgyalásokat követően, egy módosított költségvetési kiírást kiadva, lehetőséget biztosított az ajánlattevőknek az ajánlatok módosítására, megjelölve annak végső határidejét. Az ajánlati kötöttség beálltáig minden ajánlattevő módosította ajánlatát. Az ajánlatkérő a módosított ajánlatok bontásáról az ajánlattevők képviselőit azok határozott kérése ellenére kizárta, hivatkozva arra, hogy a törvény módosított ajánlatok bontásáról nem rendelkezik, illetve a tárgyalásos eljárás lefolytatásának menetéről szóló leírásában az nem szerepelt. Kérdésünk a fentiek alapján a következő: tárgyalásos eljárásban, ha a tárgyalások lezárása és az ajánlati kötöttség beálltának időpontja nem esik egybe, a módosított ajánlatok benyújtásának végső időpontjában (az ajánlati kötöttség beálltának időpontjában) az ajánlatkérő köteles-e "nyilvánosan" ismertetni az addig beérkezett módosított ajánlatokat?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény valóban nem teszi kötelezővé amódosított ajánlatok nyilvános bontását, azonban a gyakorlatban a végső ajánlatbontása nyilvánosan szokott történni. Ez azonban nem jelenti azt, hogyajánlatkérő bármit megtehet, hiszen köti a törvény 128....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján nehezen eldönthető, hogy a Kbt.egybeszámítási szabályai miként alkalmazhatók. Feltételezzük ezért, hogyhasonló tárgyú szolgáltatásbeszerzés nem történt ebben az évben, és jelenlegúgy tűnik, nem is fog. Feltételezzük továbbá, hogy egy szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.
1
2