Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...január 15-étől nemcsak új értelmező rendelkezésekettalálunk a közbeszerzési törvényben, hanem olyan értelmezéseket is, amelyek atörvény hatálybalépésekor is szerepeltek abban, azonban eltérő tartalommal.A fenti hatállyal életbe lépő értelmezéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény értelmező rendelkezéseiben (4. § 12.pontja) meghatározza – egyebek mellett – a keretmegállapodás fogalmát is.Eszerint keretmegállapodásnak minősül a meghatározott egy vagy több ajánlatkérőés egy vagy több ajánlattevő között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése értelmében nemminősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás,amelyet– a közbeszerzési törvény 22. §-ának (1) bekezdése szerintiajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztása

Kérdés: Hulladékkezelési közszolgáltatás tekintetében részben visszterhes jellegű szerződés esetén kötelező-e közbeszerzési eljárást lefolytatni a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztására? A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztására irányuló közbeszerzés ajánlati felhívás programjában meg kell-e jelölni az ártalmatlanítóhelyet (lerakóhelyet) akkor is, ha ez esetlegesen előnytelen helyzetet jelent az ajánlattevő(k)nek, következésképpen költségesebb szolgáltatást a településnek? Végül a 224/2004. Korm. rendeletben az ártalmatlanító hellyel kapcsolatos előírás értelmezhető-e több kijelölt ártalmatlanítóhely megjelölésére?
Részlet a válaszából: […] ...is, amelyért az azt igénybe vevőellenszolgáltatást nyújt a szolgáltatónak. A Kbt. 2. §-ának (1) bekezdése úgyrendelkezik, hogy a közbeszerzési törvény szerint kell eljárni a közbeszerzésieljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Irányadó jogszabály a régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződésekhez kapcsolódó pótmunkák, pótköltségek vonatkozásában

Kérdés: A régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződéseknél, amennyiben pótmunka, avagy pótköltség merül fel, az új vagy a régi közbeszerzési törvényt kell-e alkalmazni építési beruházás esetén – figyelemmel a Közbeszerzési Levelek 20. és 139. kérdésére adott válaszokra is?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. – a Közbeszerzési Levelekben többször hivatkozott – 401. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvény előírásait – bizonyos, a kérdés szempontjából nem releváns kivételekkel – a hatálybalépése (2004. május 1-je) után megkezdett beszerzésekre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződések módosítása

Kérdés: Két évvel ezelőtt megkötött szerződés módosítása a régi vagy az új Kbt. szerint történik-e?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 401. §-ának (1) bekezdése értelmében a közbeszerzési törvény 2004. május 1-jén lépett hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Teljesítés ellenőrzése a közbeszerzésben

Kérdés: Milyen módon lehet tudomást szerezni arról, hogy egy konkrét közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött szerződést ténylegesen teljesítik-e a felek?
Részlet a válaszából: […] ...szerződő félnek is nyilatkoznia kell arról, hogy egyetért-e az abban foglaltakkal.A tényleges teljesítés további biztosítéka a közbeszerzési törvény ellenőrzési rendszerre vonatkozó szabályozása. A Kbt. 308. §-ának (1) bekezdése ugyanis kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
1
2
3