Kérelem megküldése postai úton

Kérdés: Az ajánlatkérő kizárhatja-e azt, hogy a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmemet postán adjam fel?
Részlet a válaszából: […] ...a törvényből más nem következik – írásban történik.Az írásbeli nyilatkozatok – ahol kifejezetten valamely kapcsolattartási formát a közbeszerzési törvény nem kíván meg – teljesíthetők:– az (5) bekezdésre figyelemmel postai vagy közvetlen kézbesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Indokoláskérés kirívóan alacsony árra elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint:– amennyiben valamely közbeszerzési eljárás lefolytatását megelőzően az ajánlatkérő úgy dönt, hogy az ajánlatoknak a közbeszerzési törvény 63. § (4) bekezdése szerinti értékelését követően elektronikus árlejtést kíván lefolytatni, köteles ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Felhívás és dokumentáció tartalmának eltérése

Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalma egymástól eltér? Ez orvosolható, vagy új eljárást kell kiírni?
Részlet a válaszából: […] ...Tehát ha időben módosul a hirdetmény, dokumentáció, az nem jár időveszteséggel az ajánlatkérő számára.Fentieket támasztja alá a közbeszerzési törvény 42. §-ának (3) bekezdése, mely szerint az ajánlati felhívás, valamint a dokumentáció módosítása esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Ajánlattételi határidő meghosszabbítása

Kérdés: Változott-e az ajánlattételi határidő meghosszabbíthatóságának szabályozása? Hányszor és milyen indokkal hosszabbítható meg?
Részlet a válaszából: […] ...töltötték le a dokumentációt, azaz rendelkezzen pontos információval azokról, akiket értesíthet a határidő módosulásáról.A közbeszerzési törvény 45. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlattételi vagy részvételi határidőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Munkanapokban meghatározott határidő értelmezése

Kérdés: A Kbt. több helyen munkanapokban meghatározott határidő alkalmazását írja elő. Az így megadott határidő pontosan mikor jár le? Az utolsó nap 24. órájában, vagy az adott napon, a munkaidő végén? Nevezetesen például, ha az ajánlattevő vitarendezési kérelmet nyújt be, de az a határidő utolsó napján, munkaidő után érkezik meg az ajánlatkérőhöz, az határidőben benyújtottnak, avagy elkésettnek tekintendő?
Részlet a válaszából: […] ...határidejének számítása, mely időszak alatt, azaz a teljes három munkanap 24 órája alatt lehetősége van válaszát megadni, vagy a közbeszerzési törvény 79. §-ának (4) bekezdése értelmében hiánypótlásra vagy felvilágosítás, indokolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Határidőn túl érkezett előzetes vitarendezés iránti kérelem kezelése

Kérdés: A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásjogi cselekmény kapcsolódik, hiszen akkor indul újra a jogorvoslati határidő, melyet az elő­zetes vitarendezés időszaka tör meg.A közbeszerzési törvény szabályozása szerint előzetes vitarendezés kezdeményezésére jogosult– a jogsértő eseményről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Felhívás "egyéb nyilatkozatok" csatolására

Kérdés: Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában – mely tételesen több területet érint – tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...a dokumentációrendelkezésre bocsátását követően észleli, hogy a dokumentáció valamely elemeeltér az ajánlati felhívástól vagy a közbeszerzési törvénytől, illetőleg adokumentáció az ajánlati felhívás valamely elemével kapcsolatban a (3)bekezdésben foglaltakon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottság hivatalból való eljárását akövetkező szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörükellátása során a közbeszerzési törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás juttudomásukra:]"k) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter"A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Megtámadás részajánlat-tételi lehetőség hiánya miatt

Kérdés: A közbeszerzési törvény alapján, úgy tudom, hogy a kis- és középvállalkozásokat a közbeszerzési pályázatoknál támogatni kellene azzal, hogy a pályázatokban részajánlattétel lehetőségét biztosítják. Az elmúlt időszakban megjelent több EU-s pályázat nem tartalmaz ilyen részajánlat-tételi lehetőséget. Megtámadható-e a kiírás, hogy nincs részajánlat-tételi lehetőség, és ezzel a kis- és középvállalkozásokat nem támogatják? Szükséges-e megvásárolni a dokumentációt ahhoz, hogy megtámadjuk? Van lehetőség részajánlattétel lehetőségének elmulasztása miatt a felhívás megtámadására?
Részlet a válaszából: […] Az érdeklődő, azaz a kérdező már ajánlattevőnek számít attóla pillanattól, amikor a dokumentációba betekint, vagy azt átveszi, vagykiegészítő tájékoztatást kér, vagy előzetes vitarendezést kezdeményez,tekintettel az ajánlattevőre vonatkozó, 2010. szeptember 15-én...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Felvilágosításkérés minősítése

Kérdés: A felvilágosítás kérése hiánypótlásnak minősül-e a Kbt. 85. § (2) bekezdés b) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés gyakorlatias, és rávilágít a közbeszerzési törvény2010. szeptember 15-én hatályba lépett új szabályainak egyik érdekes elemére.A Kbt. 85. §-ának (2) bekezdése szerint, ha az ajánlatkülönböző pontjain egy adat eltérő tartalommal (értékben) szerepel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.
1
2
3
5