IT-eszközök beszerzése DBR-ben

Kérdés: Annak az ajánlatkérőnek, amely nem KEF-köteles, van-e értelme IT-eszközökre kiírnia egy DBR-t?
Részlet a válaszából: […] ...A DBR előnye, hogy nem kell feltétlenül teljesen pontosan megadni a közbeszerzés tárgyát az eljárás megindításakor, erre utal a közbeszerzési törvény 106. §-ának (4) bekezdése.A 106. § (1) bekezdésének első fordulata szerint az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...vagy hogy az ajánlattevőnek elektronikus katalógust kell csatolnia az ajánlatához.Az elektronikus katalógus használatának két módja van a közbeszerzési törvény 109. §-ának (6) bekezdése alapján. Vagy a megváltozott katalógustartalomnak megfelelően, vagy a nagyobb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Árlejtés alkalmazhatósága

Kérdés: Már minden eljárás esetében lehet árlejtést alkalmazni? Korábban – az irányelvek szerint – nem így volt.
Részlet a válaszából: […] ...tehát – utalva akorábbi megszorító törvényi szabályozásra – így szól: elektronikus árlejtésazokban az eljárásokban, amelyekben a közbeszerzési törvény az elektronikusárlejtés alkalmazását lehetővé teszi, az ajánlatkérő által választott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottság hivatalból való eljárását akövetkező szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörükellátása során a közbeszerzési törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás juttudomásukra:]"k) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter"A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...közzétenni, hanemközvetlenül, írásban kell az ajánlattevőket tájékoztatni – Kbt. 251. § (4)bekezdésének a)-d) pontjai.A közbeszerzési törvény 251. §-ának (5) bekezdésében pedigpontosításra kerül az a szabály, mely lehetővé tette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...lényegesen alacsonyabb, továbbá ekedvező feltételek igénybevétele az e fejezet szerinti eljárás alkalmazásaesetén meghiúsulna;– a közbeszerzési törvény 125. § (2) bekezdésének b) pontja,vagy (3) és (4) bekezdése szerinti eset áll fenn.[A Kbt. 92. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Szerződés időtartamának feltételhez kötése

Kérdés: A szerződés időtartamának meghatározása lehetséges-e olyan formában, hogy azt valamely körülmény bekövetkeztéhez köti az ajánlatkérő – például keretösszeg kimerülése?
Részlet a válaszából: […] Nem, ezt a hirdetményminta nem teszi lehetővé. A szerződésidőtartama tehát a Kbt. hatálya alatt születő szerződések esetében konkrétidőponthoz kell, hogy köthető legyen. Mindez nem jelenti azt, hogy egyéb körülmény bekövetkezteesetében hatályát ne veszthetné a szerződés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban gyakori, nem azajánlategyenlőséghez kapcsolódik, hanem az eltérő szabályozás lehetővétételéhez. A félreértés oka a közbeszerzési törvény 90. §-ának felépítése, melyaz alábbiakban láthatóan a bírálati szakaszban a sorsolással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Elektronikus árlejtés alkalmazása építési beruházás esetében

Kérdés: Lehet-e elektronikus árlejtést alkalmazni építési beruházás esetében? Nem tudok róla, hogy a törvény tiltaná.
Részlet a válaszából: […] ...megtételét, és az ajánlatokrangsorolását elektronikus eszköz segítségével, automatizáltan teszi lehetővé.Ezt a beszerzési technikát a közbeszerzési törvény az alábbieljárásokban teszi lehetővé:– nyílt eljárás: a Kbt. 90. §-ának (5) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Igényérvényesítés helyben központosított közbeszerzésben

Kérdés: A helyben központosított közbeszerzésben a hibásan, késedelmesen vagy egyéb okból nem szerződésszerűen teljesítő nyertes ajánlattevővel szemben érvényesíthetnek-e közvetlenül igényt az egyes ajánlatkérők, vagyis azok a szervezetek, amelyek részére a teljesítés történik, avagy erre csupán a központi ajánlatkérő (ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet) jogosult? Ha tehát adott esetben polgári jogi alapon álló igénye merül fel valamely "háttér-ajánlatkérőnek", akkor eljárásjogi szempontból milyen szabályok szerint léphet fel, és ennek során milyen kötelezettségei vannak az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetnek?
Részlet a válaszából: […] A helyben központosított közbeszerzésre 2007. január 11-énhatályba lépett szabályok értelmében az alábbiak vonatkoznak a Kbt. 17/B. §-aalapján.Az általa irányított szervezetek vonatkozásában a helyiönkormányzat jogosult a közbeszerzéseket összevontan, helyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.
1
2