14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Részvétel ajánlattevőnek és alvállalkozójának "referenciájaként"
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban jelen lehet-e egy adott cég egyrészt mint az ajánlattevő, másrészt mint az ajánlattevő által 10 százalékot meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozójának referenciája?
2. cikk / 14 Részszempontok értékelése
Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
3. cikk / 14 Referencialevél tartalma pénzügyi szolgáltatás esetén
Kérdés: Pénzügyi szolgáltatás esetén a műszaki szakmai alkalmasságot igazoló, a Kbt. 67. §-ának (3) bekezdése szerinti nyilatkozat mellé csatolandó referencialevélnek – amelyet az önkormányzat állít ki – kell-e tartalmaznia az ellenszolgáltatás összegét, vagy a korábbi szolgáltatás mennyiségére utaló más adatot, vagy elegendő csak a szolgáltatás összege? (Bank révén ezeket az adatokat természetesen banktitokként kezelnénk.) A Kbt.-ben le van-e valahol fektetve, hogy egy ilyen referencia levél pontosan mit tartalmazzon pénzügyi szolgáltatás esetén? Hol található a 67. § (3) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozat kötelező tartalma?
4. cikk / 14 Bírálatiszempont-meghatározás törvényességének kérdései
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a dokumentációban az ajánlat értékelésével kapcsolatban az alábbit jelzi (egyébként az összességében legelőnyösebb pályázat nyer): "amennyiben az ajánlatkérő számára az a legkedvezőbb, ha egy biztosítási feltétel nem szerepel az ajánlatban..." stb. Ebből nekem az derül ki, hogy ő majd akkor fogja eldönteni, mi számára a legkedvezőbb, amikor összehasonlítja, elemzi a benyújtott ajánlatokat. Sehol előtte nem jelzi, mi számára a legkedvezőbb. Ha épp X lesz az elbíráláskor a legkedvezőbb, akkor azt fogja pozitívan értékelni, ha rosszul ébred, akkor az Y-t? Van-e az ajánlatkérőnek a kérdés szerinti meghatározásra, jelzésre lehetősége a közbeszerzési törvény alapján?
5. cikk / 14 Kbt.-módosítás külön törvényben
Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
6. cikk / 14 Üzleti titok közlése referenciaként
Kérdés: Ha a referenciával kapcsolatos igényt az ajánlatkérő úgy fogalmazza meg, hogy "az előző év legjelentősebb szállításainak megnevezését kéri a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, és kifejezetten az ellenszolgáltatás összegére kíváncsi", akkor ez a követelése szabályos-e, különös tekintettel arra, ha az ajánlattevő szállításai a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, kivétel nélkül üzleti titoknak minősülnek, mert a szállítási szerződések nem közbeszerzés eredményeképpen köttettek?
7. cikk / 14 Alkalmasság hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására
Kérdés: Milyen feltételeknek kell megfelelnie a gazdálkodónak, ha hulladékkezelési közszolgáltatást szeretne végezni?
8. cikk / 14 Minimális referenciaértékre vonatkozó alkalmassági feltétel teljesítése
Kérdés: Amennyiben a referenciák megadásával elegendő a korábbi szállítás mennyiségére vonatkozó adat, hogyan teljesíthető az ajánlatkérők által gyakran használt minimális referenciaértékre vonatkozó alkalmassági feltétel, például akkor, ha az ajánlattételi felhívás minimum X millió forint referenciaérték igazolását írja elő, de a benyújtott referenciaigazolások csak mennyiségeket tartalmaznak?
9. cikk / 14 Kizáró okok építési beruházásoknál
Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
10. cikk / 14 Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata
Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
