IT-eszközök beszerzése DBR-ben

Kérdés: Annak az ajánlatkérőnek, amely nem KEF-köteles, van-e értelme IT-eszközökre kiírnia egy DBR-t?
Részlet a válaszából: […] ...A DBR előnye, hogy nem kell feltétlenül teljesen pontosan megadni a közbeszerzés tárgyát az eljárás megindításakor, erre utal a közbeszerzési törvény 106. §-ának (4) bekezdése.A 106. § (1) bekezdésének első fordulata szerint az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...nem is szükséges.Nemzeti eljárásrendben ugyanakkor nem kell benyújtani az egységes európai közbeszerzési dokumentumot, helyette a közbeszerzési törvény 67. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot kell megtennie az ajánlattevőnek vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Kötelezettségek az ajánlati felhívás visszavonása esetén

Kérdés: Ha az ajánlatkérő visszavonja az ajánlattételi felhívást, akkor elegendő, ha erről hirdetményt tesz közzé, vagy külön tájékoztatnia kell a már ismert ajánlattevőket is?
Részlet a válaszából: […] ...hanem tájékoztatót tesz közzé az ajánlatkérő az eljárás eredménytelenségéről az összegezés eljuttatását követően.A közbeszerzési törvény az elmondottak vonatkozásában az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:– az ajánlatkérő az eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Felhívás és dokumentáció tartalmának eltérése

Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalma egymástól eltér? Ez orvosolható, vagy új eljárást kell kiírni?
Részlet a válaszából: […] ...Tehát ha időben módosul a hirdetmény, dokumentáció, az nem jár időveszteséggel az ajánlatkérő számára.Fentieket támasztja alá a közbeszerzési törvény 42. §-ának (3) bekezdése, mely szerint az ajánlati felhívás, valamint a dokumentáció módosítása esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Érvénytelen dokumentum pótlása kétlépcsős eljárásban

Kérdés: A részvételi szakaszban benyújtottuk a cégkivonatot, melynek érvényessége – a kiírás figyelembevételével – az ajánlatételi szakaszra már nem fog fennállni. Újra be kell azt nyújtanunk? (Ajánlatkérő a részvételi szakaszban megkövetelte a benyújtást.)
Részlet a válaszából: […] ...szakaszban nem vehet részt,aki a kizáró okok hatálya alá tartozik. A részvételre jelentkezőnek a kizáróokokkal kapcsolatban a közbeszerzési törvény 63. § és a 63/A. § (4) bekezdéseszerint kell megfelelően eljárnia. A jelentkező köteles továbbá –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyanjellemzőjében, illetőleg körülményében tér el a közbeszerzés megkezdésekor[közbeszerzési törvény 35. §-ának (2) bekezdése] beszerezni kívánt beszerzésitárgytól, illetőleg megadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Többfordulós eljárás indokoltsága

Kérdés: Mikor indokolt az ún. többfordulós eljárás igénybevétele? Mely eljárástípusoknál jöhet ez szóba?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevőknekszabadsága van a tárgyalásos eljárásban nevesített tárgyalási fordulókkialakítása tekintetében, az alábbiak szerint. A közbeszerzési törvény 128. §-ának (3) bekezdése értelmébena tárgyalások az ajánlattevőkkel együttesen vagy egymást követően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Létszám és keretszám elhatárolása

Kérdés: Kérem, határolják el egyértelműen a létszámot és a keretszámot egymástól! Mi a különbség a kettő között? Létszám esetén, amennyiben nem érkezett be a létszámnak megfelelő számú részvételi jelentkezés (illetve az értékelést követően nincs akkora számú részvételi jelentkezés), a létszámnál kisebb számú ajánlattevőnek is megkezdhetem a tárgyalásokat az ajánlattételi szakaszban? Amennyiben keretszámot határozok meg, a keretszám alsó értékénél kisebb számú ajánlattevővel is tárgyalhatok, amennyiben a részvételi szakasz végén ennél az értéknél (keretszám alsó értéke) kevesebb ajánlattevő marad az eljárásban, vagy ilyen esetben az eljárás eredménytelen? Amennyiben a keretszám felső határát meghaladó számú érvényes részvételi jelentkezésem van a részvételi szakasz végén, akkor ebben az esetben ajánlatkérő dönthet, hogy a keretszámon (például minimum 3, maximum 6) belül hány részvételi jelentkezőt bíz meg (3, 4, 5, 6), vagy kötelező 6-ot meghívnia?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvényben nem konzekvens módon, hol csak létszámrólés annak felső határáról (versenypárbeszéd), hol létszámról és keretszámrólegyüttesen szól a jogalkotó (meghívásos, hirdetmény közzétételével indulótárgyalásos eljárás). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.