Önkormányzat státusza a közbeszerzésben

Kérdés: A helyi önkormányzat a gyermekétkeztetés tekintetében nem minősül közszolgáltatónak? Mert közszolgáltatóként a 2024. évi költségvetési törvény 74. § (2) bekezdése vonatkozna rá, és akkor 50 millió az árubeszerzés értékhatára, nem 15 millió.
Részlet a válaszából: […] ...szóló törvény 74. §-a szerint a Kbt. 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár - kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt - 2024. január 1-jétől 2024. december 31-éiga) árubeszerzés esetében 15,0...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

A Kbt. 9. § (1) bekezdés j) pontja szerinti in-house modell alkalmazásának feltételei

Kérdés: Mikor alkalmazható az az in-house megoldás, amikor egymásnak szolgáltatnak a felek? További kérdés, hogy a 9. § (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezésben szereplő "közszolgáltatás" kifejezés alatt a Kbt. 6. § (1) bekezdése szerinti közszolgáltatásokat kell érteni, vagy az ezen jogszabályhelyen használt "közszolgáltatás" kifejezés ennél tágabb, általánosabb tartalommal bír?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozhat a releváns tevékenységet végző klasszikus ajánlatkérőkre is, amelyek jellemzően önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő közszolgáltatók.A 9. § (1) bekezdés j) pontja alapján a közbeszerzési törvényt nem kell alkalmazni az 5. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Eltérő értékhatárok figyelembevétele egy ajánlatkérő beszerzéseinél, tevékenysége függvényében

Kérdés: Előfordulhat-e, hogy ugyanazon szervezetnek más-más jellegű tevékenységeihez kapcsolódó beszerzései esetében más-más értékhatárokat kell figyelembe vennie?
Konkrétan: egy 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő cég sokrétű tevékenységet folytat. Például: a cég üzemelteti a helyi strandfürdőt, de feladatai közé tartozik a település autóbusz-közlekedésének üzemeltetése is. Az első esetben a klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó értékhatárokat kell figyelembe vennie, a második esetben viszont – tekintettel arra, hogy a 2012. évi XLI. törvény 23. §-ának (1) bekezdése alapján ez utóbbit csak közszolgáltatási szerződés keretében lehet folytatni – a közszolgáltatókra vonatkozó értékhatárokat?
Részlet a válaszából: […] ...megadása során először tisztázni kell a Kbt. vonatkozó kérdéshez kötődő közszolgáltató definícióját.Mivel az érintett ajánlatkérő önkormányzati tulajdonban van, vélhetően ún. közjogi szervezetnek minősül, azaz klasszikus ajánlatkérő a Kbt. 5. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Ajánlatkérői minőség meghatározása tulajdonosi viszonyok alapján

Kérdés: Társaságunk helyi közösségi közlekedési közszolgáltatást végez a város közigazgatási hatá­rain belül kizárólagosan, a helyi önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés alapján. A társaságot a helyi önkormányzat és a helyi Volán-társaság hozta létre, majd a Volán-társaság kivásárlását követően az önkormányzat kizárólagos tulajdonába került. 2008-ban a társaság az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló holding tulajdonába került. A holding a társaság 49 százalékát privatizálta azzal, hogy a vezető tisztségviselőt a közgyűlés kétharmados szavazattöbbséggel választja, de személyére a kisebbségi tulajdonos tesz javaslatot. Kérdésem, hogy a szerkesztőség álláspontja szerint társaságunk a Kbt. mely fejezete és melyik rendelkezése alapján ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...– közösségiközlekedési szolgáltatás – a Kbt. 163. §-ában meghatározott tevékenység, azazközbeszerzési értelemben a közszolgáltató fejezetek hatálya – V. és VII.fejezet – alá tartozik.A közszolgáltatást végző szervezeteknek a 162. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Közműszolgáltatást végző önkormányzat beszerzésének rendje

Kérdés: Ha egy önkormányzati tulajdonú közműszolgáltató helyett a tulajdonos önkormányzat végzi a közbeszerzést, akkor a normál vagy a különös eljárás rendje szerint jár el?
Részlet a válaszából: […] ...akkor azönkormányzatnak a különös eljárásrend szerint kell eljárnia. Ha azonban aközbeszerzési tárgy az önkormányzatnak mind a közszolgáltató, mind az egyébtevékenységéhez kapcsolódik, vagy nem állapítható meg az, hogy elsősorbanmelyik tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Egyszerű eljárás és közszolgáltatók kapcsolata

Kérdés: Adott egy városüzemeltetési korlátolt felelősségű társaság, amelynek 100 százalékos tulajdonosa az önkormányzat. Ugyanez a kft. a városban a víz-, szennyvíz- és távhőszolgáltató is. Tehát egyszerre klasszikus alany és közszolgáltató is. A Kbt. a közszolgáltatók esetében nem beszél egyszerű közbeszerzési eljárásról. Kell-e például egy 46 millió forint becsült értékű távhős építési beruházás esetén valamely közbeszerzési eljárást lefolytatni? Ha kell, akkor milyen minőségében, és a nemzeti értékhatár felét a 90 millió forinthoz vagy a 100 millió forint értékhatárhoz képest kell-e meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...értéktől függően kellközösségi vagy nemzeti, illetőleg egyszerű eljárásrendben lefolytatniaközbeszerzési eljárását. Amikor közszolgáltatói ajánlatkérőként jár el, akkornem kell alkalmaznia egyszerű eljárást, tehát közszolgáltatóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Tevékenység megoszthatósága közbeszerzési szempontból

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő, hulladékkezelési közszolgáltatással és távhőszolgáltatással foglalkozó cég megosztotta a Kbt. szempontjából a tevékenységeket, és a hulladékos oldalon klasszikus ajánlatkérőként jár el, míg a távhő területén közszolgáltatóként, és itt nem alkalmaz egyszerű eljárást. Helyesen jár-e el? (A Közbeszerzési Levelek tanácsadói alapján erre van lehetősége.)
Részlet a válaszából: […] ...közszolgáltatókra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 161.,162., valamint a 163. §-ai tartalmazzák. Ezek a törvényi rendelkezésekdefiniálják az ajánlatkérői kört, valamint azokat a közszolgáltatótevékenységeket, amelyek a közbeszerzés szempontjából a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Alkalmasság hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására

Kérdés: Milyen feltételeknek kell megfelelnie a gazdálkodónak, ha hulladékkezelési közszolgáltatást szeretne végezni?
Részlet a válaszából: […] ...a települési szilárd, illetve folyékony hulladékkal kapcsolatoshelyi hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására a közszolgáltató kiválasztásacéljából a közbeszerzési törvényt és a rendeletet alkalmazva kell eljárnia,kivéve azt az esetet, ha a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Tevékenység megosztása, klasszikus rezsim alkalmazásának mellőzhetősége

Kérdés: Megoszthatja-e tevékenységeit egy 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő, vegyes tevékenységi körű, közérdekűnek minősülő hulladékkezelési közszolgáltatással és nem közérdekűnek minősülő távhőszolgáltatással foglalkozó cég, miszerint előbbi tevékenysége kapcsán klasszikus ajánlatkérőnek minősül [Kbt. 22. §-ának (1) bekezdése], míg távhőszolgáltatással kapcsolatos beszerzései kapcsán a különös eljárás szabályai alá tartozik [Kbt. 163. § (1) bekezdésének a) pontja]? Jogosan dönt-e ekkor úgy, hogy ha az adott távhő-szolgáltatási beszerzés az értékhatárok miatt nem közbeszerzés-köteles, akkor nem alkalmazza a klasszikus rezsimet sem, mert az csak a hulladékkezelési tevékenységre, illetve annak közérdekű részére vonatkozik (a két tevékenység aránya: 1:1)?
Részlet a válaszából: […] Igen, létezik hasonlóan megosztott közbeszerzést végző céghazánkban (például a Magyar Posta Rt.). A kérdező a hulladékkezelésiszolgáltatása tekintetében a Kbt. 22. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozik,de az nem tekinthető közszolgáltatásnak. A távhőszolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztása

Kérdés: Hulladékkezelési közszolgáltatás tekintetében részben visszterhes jellegű szerződés esetén kötelező-e közbeszerzési eljárást lefolytatni a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztására? A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztására irányuló közbeszerzés ajánlati felhívás programjában meg kell-e jelölni az ártalmatlanítóhelyet (lerakóhelyet) akkor is, ha ez esetlegesen előnytelen helyzetet jelent az ajánlattevő(k)nek, következésképpen költségesebb szolgáltatást a településnek? Végül a 224/2004. Korm. rendeletben az ártalmatlanító hellyel kapcsolatos előírás értelmezhető-e több kijelölt ártalmatlanítóhely megjelölésére?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzatnak a településiszilárd, illetve folyékony hulladékkal kapcsolatos helyi hulladékkezelésiközszolgáltatás ellátására a közszolgáltató kiválasztása céljából a Kbt.-t ésmagát a rendeletet alkalmazva kell eljárnia, kivéve ha a Kbt. szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.
1
2