Tervpályázati eljárás kötelező lefolytatása

Kérdés: A 310/2015. kormányrendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján – összevetve a korábban hatályos 305/2011. kormányrendelet 1. §-ának (4) bekezdésével, mely kötelezővé tette előzetesen a tervpályázati eljárás lefolytatását – kötelező-e a tervszolgáltatás megrendelésére vonatkozó közbeszerzési eljárás előtt tervpályázati eljárás lefolytatása, vagy az ajánlatkérő a saját szükségleteinek megfelelően dönti el, hogy a közbeszerzési értékhatárok elérése esetén csak "sima" közbeszerzési eljárást, vagy azt megelőzően tervpályázatot is lefolytat?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás az ajánlatkérő Kbt. 6. § (1)-(2) bekezdése szerinti közszolgáltató tevékenységének biztosítását szolgálja – a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló kormányrendelet 15. § (4) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...kizárásának lehetőségéről, amely ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani. A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 289/2011. Korm. rendelet 3. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Rendelkezésre álló fedezet eltérése a becsült értéktől

Kérdés: A Kbt. 62. §-ának (4) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatban van-e bármely előírás, gyakorlat arra vonatkozóan, hogy a szerződés teljesítéséhez az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértéke mennyiben térhet el jogszerűen a közbeszerzés – Kbt. 11-18. § rendelkezéseinek alapján számított – becsült értékétől? Az ajánlatkérőnek milyen módon kell dokumentálnia a rendelkezésre álló anyagi fedezet meglétét és megállapításának körülményeit?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőnek elevenem áll módjában értelmezni, hiszen a következő évek viszonylatában nem állrendelkezésére, továbbá például a közszolgáltatók esetében fedezetről nembeszélhetünk, ezért összességében azt mondhatjuk, a jogalkotó bizonyára egyolyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Eredménytelenség közszolgáltató keretmegállapodásos eljárásában

Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?
Részlet a válaszából: […] A klasszikus szabályok egyértelműen eredménytelenségi oknaktekintik a három ajánlattevő hiányát (1 vagy 2).A különös szabályok azonban – visszahivatkozás nélkül -egyértelműen csak keretszámról beszélnek, amely például meghívásos vagytárgyalásos eljárás esetében nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Keretmegállapodás egy ajánlattevővel

Kérdés: Mikor lehet egy ajánlattevővel keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...a klasszikus ajánlatkérőknek nem kötelező az eljárás második részében akeretmegállapodásos partnerek megversenyeztetése, ettől a közszolgáltatók nemtekinthetnek el. A keretmegállapodásos eljárás tehát nem tévesztendő össze akeretszerződéssel, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáló alkalmassági kritériumok bemutatását jelenti, melynek klasszikusajánlatkérők esetében a műszaki és szakmai, míg közszolgáltatók esetébenemellett a pénzügyi és gazdasági kritériumok is alapul szolgálhatnak. A kérdés egyértelműen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.