Szerződésmódosítás az új Kbt. szerint

Kérdés: A Kbt. 141. §-ának (2), (4), (6) bekezdései határozzák meg, hogy a szerződés mikor módosítható újabb eljárás lefolytatása nélkül. A bekezdések és/vagy kapcsolata nem világos. Jól értelmezzük-e, hogy ha a módosítás megfelel a (2) bekezdésnek, akkor a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? Ez azért lenne furcsa, mert akkor 10 százalékon, illetve 15 százalékon belül bármikor módosítható a szerződés, még a gazdasági egyensúlyt sem kell vizsgálni. Vagy a határidő is bármikor, bármennyivel módosítható? A (4) bekezdést a (2) "mellett" mikor kell vizsgálni, hiszen a törvény azt írja, hogy a (2) bekezdés vizsgálata mellett a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? A (6) bekezdésnek megfelelő nem lényeges módosítás esetén kell-e vizsgálni a (2) és (4) bekezdést? Egy határidő-módosítás (nem volt elbírálási szempont, nem jelentős, tehát nem áll fenn, hogy más ajánlattevők is részt vettek volna) minek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...módosítási jogalap, mely szintén a (6) bekezdésben foglaltak vizsgálata nélkül módosítható. Ez az a jogalap, mely korábban hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja volt, s a továbbiakban, amennyiben a feltételek fennállnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...a módosítás azon adatoknak a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban (a továbbiakban: KBA) történő közzétételét írja elő, amelyeket eddig az ajánlatkérők honlapján kellett közzétenni. A Közbeszerzési Hatóság folyamatosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti év számviteli jogszabályok szerintibeszámolója benyújtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország jogaelőírja közzétételét) annak igazolását, hogy az ajánlattevő mérleg szerintieredménye az előző három évből legalább egy évben nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Hirdetmény közzététele nélkül induló eljárás nemzeti rezsimben

Kérdés: Nemzeti rezsimben indítható-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás? Milyen mélységben kell ezt a KDB felé dokumentálni, illetve az előzményét vizsgálja-e a KDB?
Részlet a válaszából: […] ...új szabályozás folytánmódosult a korábbi vonatkozó rendelkezés, mely változtatás érinti a nemzetirezsimben alkalmazható hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásfeltételrendszerét. Az alábbiakban ismertetett új szabályok 2009. július...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Alvállalkozók pályáztatásának rendje

Kérdés: Ha a Kbt. hatálya alá tartozó cég pályázni kíván, amelyhez alvállalkozót szándékozik igénybe venni, és az alvállalkozói tevékenység értékhatára is eléri a Kbt. építési beruházásokra irányadó értékhatárát, önök szerint hogyan folytatható le az alvállalkozók pályáztatása? Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással megoldható-e az idő rendkívül szűkös volta miatt?
Részlet a válaszából: […] ...a rendkívüli sürgősséget indokoló körülményeket nem azajánlatkérő mulasztása okozta, és– a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételévelinduló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak.Alternatív javaslatunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.