Az ajánlatkérő kötöttsége a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz

Kérdés: Szerződésmódosítás esetén az ajánlatkérő később, egy esetleges jogorvoslati eljárás során kiegészítheti-e a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglalt jogszabályi és ténybeli indokokat újabbakkal, áttérhet-e más indokokra a szerződésmódosítás körében, avagy teljes egészében kötve van a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz? Hivatkozhat-e az ajánlatkérő a szerződésmódosítás okaként arra, hogy a szerződés megkötésére a tervezettnél későbbi időpontban került sor?
Részlet a válaszából: […] ...szemben támasztott formai és tartalmi követelményeket a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Közbeszerzések központi lebonyolítása

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzések központi lebonyolítása?
Részlet a válaszából: […] ...delegált megfigyelő megvizsgálja, hogy az eljárásban a jóváhagyottajánlat(tétel)i/részvételi felhívás és dokumentáció került-e közzétételre,illetve kiküldésre, és az ajánlattételi – kétszakaszos eljárás esetén arészvételi – határidő lejárta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...legkésőbb a szerződés módosításától számított öt munkanapon belülkell feladni. Tekintettel arra, hogy a Kbt. e hirdetmények közzétételéhezszigorú határidőt rendel, a közzétételi határidők be nem tartása ugyancsakjogorvoslati eljárást vonhat maga után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Szerződésmódosítás gyakorlati kérdései

Kérdés: A szerződésmódosítás hogyan történik a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...vezethetővissza, amelyekért valamelyik fél felel.Mint az a fentiekből látható, a szerződés módosításávalkapcsolatban a hirdetmény közzétételét követően érhetik meglepetések az ajánlatkérőt,ezért érdemes a törvény 303. §-ában foglalt előre nem látható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Tájékoztató megjelentetésének kötelezettsége egyszerű eljárásban

Kérdés: Az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót a közbeszerzési törvény 299. § (1) bekezdésének a)-b) pontja szerint lefolytatott eljárás esetén meg kell-e jelentetni? A közzététellel kapcsolatban eltérő vélemények jelentek meg a Közbeszerzési Levelek 16. számának 369-es, valamint a Közbeszerzési Levelek 5. számának 126-os és a Közbeszerzési Levelek 17. számának 399-es számmal jelölt válaszaiban. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazandó.(Megjegyezzük, hogy a kérdésben is felvetett eltérő értelmezések abból adódtak,hogy maga a gyakorlat sem volt egységes.)A közzétételi kötelezettséget egyértelműen megalapozza aKbt. V. fejezetének címe, amely a következő: A közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.