Közzétételi kötelezettség keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy amennyiben az ajánlatkérő beszerzési igényét központi beszerző szervezet által kötött keretmegállapodásból közvetlen megrendeléssel; írásbeli konzultációt követő szerződéskötéssel; versenyújranyitás lefolytatását követő szerződéskötéssel valósítja meg, úgy az ajánlatkérő köteles az EKR-ben közzétenni a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerinti adatokat, dokumentumokat, így például a közvetlen megrendelést és annak visszaigazolását, továbbá köteles az eljárás adatait, esetleges dokumentumait az EKR-ben rögzíteni? Amennyiben igen, például utazásszervezésnél minden egyes utazás megrendelését külön "eljárásnak" és szerződésnek kell tekinteni, és külön-külön rögzíteni az EKR-ben eljárásként, valamint szerződésként?
Részlet a válaszából: […] ...a megelőző negyedév során kötött szerződésekről a naptári negyedév utolsó napját követő három munkanapon belül kell megküldeni közzétételre.Mivel a keretmegállapodás alapján kötött szerződések vonatkoznak az újraversenyeztetésekre és a megrendelésekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Eljárásindítás módja DBR és keretmegállapodás esetén

Kérdés: A DBR-eket és a keretmegállapodásokat EKR-ben írják ki?
Részlet a válaszából: […] ...az újraversenyeztetés EKR-en kívüli lebonyolítása, de ebben az esetben sem mentesülnek az ajánlatkérők a negyedéves összegezés közzétételétől az EKR-ben.A Kbt. 31. § (5) bekezdése alapján nem kötelező az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Anyavállalat keretmegállapodásának használata közszolgáltatóként

Kérdés: Közszolgáltatóként megtehetem-e, hogy az anyavállalat keretmegállapodását "használom", ami egyben azt is jelenti, hogy cégünk nem ír ki közbeszerzési eljárást az adott árura és részben a szolgáltatásra?
Részlet a válaszából: […] ...más, kifejezetten megjelölt ajánlatkérő szervek nevében, amelyek nem közvetlenül részes felei valamely keretmegállapodásnak, amennyiben a közzététel és a jogbiztonság, és ebből következően az átláthatóság követelményét tiszteletben tartják, továbbá– kizárt, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Későbbi csatlakozás lehetősége keretmegállapodáshoz

Kérdés: Egy előadáson hallottuk, hogy az Európai Bíróság döntése értelmében a keretmegállapodásos eljárások esetében a csatlakozó szervezetek a későbbiekben már nem csatlakozhatnak, sőt már az eljárás megkezdésekor meg kell adni, milyen értékben kívánnak beszerezni például egy központi beszerző szervezet keretmegállapodásából. (Az ügy számát nem ismerjük, de ez alapján talán beazonosítható.)
Részlet a válaszából: […] ...más, kifejezetten megjelölt ajánlatkérő szervek nevében, amelyek nem közvetlenül részes felei valamely keretmegállapodásnak, amennyiben a közzététel és a jogbiztonság, és ebből következően az átláthatóság követelményét tiszteletben tartják. "Kizárt, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Ajánlati felhívás közzétételének Kbt. szerinti feltétele központosított közbeszerzéseknél

Kérdés: KSZF-keretszerződés megkötésére irányuló központosított közbeszerzési eljárásban miként értelmezhető, illetve értelmezhető-e egyáltalán az alábbi Kbt.-beli előírás? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást – a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén – akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.
Részlet a válaszából: […] A KSZF-keretszerződés a központosított közbeszerzésirendszer hatálya alá tartozó intézmények közbeszerzési igényeiből fakadóközbeszerzési kötelezettség teljesítésére kidolgozott egyik megoldás (a másik akeretmegállapodás). Ebből adódóan az intézményi igények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárást megindító felhívás vagy adokumentáció, és ennek alapján a megkötött keretmegállapodás tartalmazza. Nemkell megküldenie közzétételre az eljárás eredményéről vagyeredménytelenségéről, a szerződések teljesítéséről, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.