KBA-ra és az EKR-re vonatkozó közzétételi szabályok

Kérdés: Pontosan mit kell közzétenni a KBA-ban és mit az EKR-ben? (A Kbt. 43. §-a alapján egyértelmű a helyzet, de az nem szól az EKR-ről.)
Részlet a válaszából: […] ...köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban – amennyiben a Közbeszerzési Adatbázisban való közzététel nem lehetséges, a saját vagy a fenntartója honlapján – közzétenni– a közbeszerzési tervet, valamint annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] ...jogelődje számviteli jogszabályok szerintibeszámolójának benyújtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti országjoga előírja közzétételét);– az előző legfeljebb háromévi teljes – általános forgalmiadó nélkül számított – árbevételéről,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti év számviteli jogszabályok szerintibeszámolója benyújtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország jogaelőírja közzétételét) annak igazolását, hogy az ajánlattevő mérleg szerintieredménye az előző három évből legalább egy évben nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárást megindító felhívás vagy adokumentáció, és ennek alapján a megkötött keretmegállapodás tartalmazza. Nemkell megküldenie közzétételre az eljárás eredményéről vagyeredménytelenségéről, a szerződések teljesítéséről, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.