Becsült érték meghatározása a keretmegállapodás második részében

Kérdés: Költségvetési szervként két évre szóló keretmegállapodást kötöttünk tavaly év végén, a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A keretmegállapodásban a keretmegállapodás keretösszegét is meghatároztuk. Az egyes közbeszerzések során szükség van arra, hogy a beszerzés becsült értékét is megadjuk?
Részlet a válaszából: […] ...a beszerzésre kerülő termék, szolgáltatás piaci értékével, hiszen a keret­meg­állapodás második részében rendelkezésére állnak a keretmegállapodásban meghatározott árak. A becsült érték megállapítása azonban a Kbt. szerint ennél lényegesen több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Keretmegállapodás indítása a Kbt. 115. §-a szerinti eljárással

Kérdés: Lehet-e a 115. § szerinti eljárással keretmegállapodást indítani?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyalásos eljárás alkalmazására. A kérdés releváns, hiszen az EKR lehetővé teszi a 115. § szerinti eljárás választását keretmegállapodás esetében. Ténykérdés, hogy a keretmegállapodás nem eljárástípus, hanem beszerzési módszer, melyre a nemzeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Közvetlen megrendelés és újraversenyeztetés alkalmazása keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy több keretmegállapodásos partner esetében egy adott értékhatárig köteles legyen az intézmény rendelni, felette újraversenyeztetni? (Nem központi beszerző szervezetként kérdezzük, hanem önkormányzati intézmények számára történik a keretmegállapodás megkötése, és ott alkalmaznánk a központosítottban már látott megoldásokat.)
Részlet a válaszából: […] ...Kbt.-ben a központi és nem központi beszerző szervezetekre vonatkozó keretmegállapodásos megoldások egyaránt alkalmazhatók. Amennyiben több ajánlattevővel szeretne az az ajánlatkérő szerződni, úgy a vegyes jogalap alkalmazásával – Kbt. 105. § (2) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Becsült érték és alkalmazandó jogszabály versenyújranyitásnál

Kérdés: A központi közbeszerzésekkel kapcsolatos 320/2015. kormányrendelet szerint a nettó 8 millió forint alatti versenyújranyitással vagy írásbeli konzultációval megvalósuló beszerzések tekintetében fontos változás, hogy már előzetes engedélykérés nélkül is lefolytatható az eljárás, az érintett szervezet azonban negyedévente adatszolgáltatást köteles teljesíteni az ilyen típusú beszerzésekről. Ilyen esetben mit kell becsült érték alatt érteni? Az egész év során beszerzendő termékek nettó árát kell egybeszámítani, vagy csak az adott eljárásban (versenyújranyitás) beszerzendő áruk értékét? További kérdésem, hogy a versenyújranyitásoknál az új Kbt. szerint kell az eljárást lefolytatni, vagy a keretszerződésben meghatározottak szerint?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás-ellenőrzés dominál, míg a (4) és az (5) bekezdés csak a keretmeg­állapodásos eljárás második részében alkalmazandó. A keretmegállapodásos eljárás esetében 8 millió forint becsült értékű versenyújranyitás vagy konzultáció esetében szintén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.