6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Szerződéskötés több megrendelővel gesztori eljárásnál
Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő gesztorként jár el, lehet-e egy közbeszerzési eljárás eredményeként több megrendelővel szerződést kötni? (Több megrendelő – egy vállalkozó vagy külön-külön megrendelő – egy vállalkozó.)
2. cikk / 6 Szerződésteljesítés problémái tájékoztató jelleggel megadott mennyiségek esetén
Kérdés: Hogyan teljesíthető az a szerződés, amely azt tartalmazza, hogy az ártáblában szereplő, az ajánlattétel érdekében az ajánlatkérő által megadott mennyiségek (különösen a termékfajták és a várható darabszámok) tájékoztató jellegűek, és a tényleges megrendelések azoktól eltérhetnek? Megfelel-e a Kbt.-nek, a Ptk.-nak, és egyáltalán, a forgalom biztonságának ez a kikötés?
3. cikk / 6 Elektronikus árlejtés alkalmazása építési beruházás esetében
Kérdés: Lehet-e elektronikus árlejtést alkalmazni építési beruházás esetében? Nem tudok róla, hogy a törvény tiltaná.
4. cikk / 6 Mennyiségmeghatározási problémák
Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem hívja le a kiírásban megjelölt mennyiséget? Mi a helyzet akkor, ha a kiírásban megjelölt mennyiség nem egyezik a felek által a szerződésben meghatározott mennyiséggel? Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő adott esetben a mennyiséget úgy határozza meg, hogy attól akár 30-40 százalékkal is eltérhet a teljesítés során mindkét irányba? Mi az elfogadható "hibahatár"?
5. cikk / 6 Bírálatiszempont-meghatározás törvényességének kérdései
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a dokumentációban az ajánlat értékelésével kapcsolatban az alábbit jelzi (egyébként az összességében legelőnyösebb pályázat nyer): "amennyiben az ajánlatkérő számára az a legkedvezőbb, ha egy biztosítási feltétel nem szerepel az ajánlatban..." stb. Ebből nekem az derül ki, hogy ő majd akkor fogja eldönteni, mi számára a legkedvezőbb, amikor összehasonlítja, elemzi a benyújtott ajánlatokat. Sehol előtte nem jelzi, mi számára a legkedvezőbb. Ha épp X lesz az elbíráláskor a legkedvezőbb, akkor azt fogja pozitívan értékelni, ha rosszul ébred, akkor az Y-t? Van-e az ajánlatkérőnek a kérdés szerinti meghatározásra, jelzésre lehetősége a közbeszerzési törvény alapján?
6. cikk / 6 Dokumentáció ellenértékének visszatéríthetősége szerződés azonnali felmondása esetén
Kérdés: Egy dokumentációban az alábbi hivatkozásra leltünk: "Amennyiben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján a kiemelt termékek tárgyában megköti a keretszerződést vagy keretmegállapodást, Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen szerződés 2. részteljesítésre vonatkozó részét azonnali hatállyal felmondja. Ajánlatkérő központi költségvetési szerv, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a keretszerződés hatálybalépésével kezdődően alkalmazási kötelezettsége van." Ez így jogszerű-e? Mit lehet tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk?