14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Formális ajánlattétel keretmegállapodásban
Kérdés: DBR-ben megkötött keretmegállapodás esetében, versenyújranyitások során az ajánlattevőnek minden esetben kötelező ajánlatot benyújtani? Ha az ajánlattevő csak felolvasólapot nyújt be, az ajánlatkérő alkalmazhat szankciót?
2. cikk / 14 Színlelt ajánlattétel
Kérdés: Mennyiben tilos az ajánlattevőnek egy egyszerű hiánypótlás során hibát véteni? Mennyiben minősül mindez színlelt ajánlattételnek?
3. cikk / 14 Keretmegállapodás esetén alkalmazandó jogszabály
Kérdés: A Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pontja szerinti keretmegállapodásos eljárás esetén, az eljárás második szakaszában, azaz a verseny újranyitásakor az ajánlatkérőnek az eljárás megindításakor hatályos Kbt. alapján kell eljárnia, vagy a verseny újranyitása időpontjában hatályos Kbt. szerint?
4. cikk / 14 Közvetlen megrendelés és újraversenyeztetés alkalmazása keretmegállapodásos eljárásban
Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy több keretmegállapodásos partner esetében egy adott értékhatárig köteles legyen az intézmény rendelni, felette újraversenyeztetni? (Nem központi beszerző szervezetként kérdezzük, hanem önkormányzati intézmények számára történik a keretmegállapodás megkötése, és ott alkalmaznánk a központosítottban már látott megoldásokat.)
5. cikk / 14 Árlejtés alkalmazása keretmegállapodásos eljárásban
Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban – a becsült érték 2,3 Mrd forint – az ajánlatkérő építési beruházás keretében licitet folytat le minden egyes újraversenyeztetés kapcsán. Jogszerű-e az eljárása, megteheti-e ezt? Az eljárás lehet 2017-es, 2018-as és 2019-es is, illetve vonatkozhat 2020-ra. Változtat-e mindez a kérdés jogi megítélésén?
6. cikk / 14 Alvállalkozás keretmegállapodásnál
Kérdés: Ha indulunk egy keretmegállapodásos eljárásban, de nem jutunk be a zárt körbe, a verseny újranyitásával indított ajánlatok nyertesénél lehetünk alvállalkozók? Mi a helyzet akkor, ha bejutunk a zárt körbe, és az újranyitásnál szeretnének minket alvállalkozóként bevonni?
7. cikk / 14 Eltérő értékelési szempontok keretmegállapodásos eljárásban
Kérdés: Mi az indoka annak, hogy a keretmegállapodásos eljárás dokumentumában az újraversenyeztetést az ajánlatkérő az árak alapján képzeli el úgy, hogy közben az eljárást megindító felhívásban a legjobb ár/érték arány szerepelt? Mennyiben támadható ez az előírás abban az esetben, ha akkor nem vettük még észre az előbbieket, amikor a keretmegállapodásos eljárás első részében indultunk?
8. cikk / 14 IT-eszközök beszerzése DBR-ben
Kérdés: Annak az ajánlatkérőnek, amely nem KEF-köteles, van-e értelme IT-eszközökre kiírnia egy DBR-t?
9. cikk / 14 DBR működése
Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
10. cikk / 14 További bejelentkezés lehetősége a dinamikus beszerzési rendszerbe
Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszerben lehet-e olyan megoldást találni, mint a közszolgáltatók előminősítési rendszerében, azaz később is jelentkezhetnek új szereplők, akik bejutnak a rendszerbe, és utána közülük versenyeztet az ajánlatkérő? (Ezzel a megoldással tehát nem a keretmegállapodásos eljárás korlátai között kellene a kartellveszélyre figyelnie az ajánlatkérőnek.)
