9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Mennyiségi paraméterek megadásának kötelezettsége
Kérdés: Az ajánlatkérő olyan szerződést szeretne kötni árubeszerzésre, amelyben nem tudja előre megjelölni, hogy pontosan milyen mennyiségű árura lesz szüksége a szerződés hatálya alatt, vagyis az eljárásban a mennyiségeket csak tájékoztató jelleggel, az összehasonlíthatóság kedvéért adja meg. Az ilyen keretszerződés megkötésére irányuló eljárás csak a keretmegállapodásos eljárás lehet, vagy más (nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos) eljárásban is kiválaszthatjuk a nyertest? Ha nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás eredményeként is köthető keretszerződés, miben különbözik ez a Kbt. 110. § (3) bekezdésének a) pontjától?
2. cikk / 9 Ajánlattétel elvégzendő munkamennyiség, feladat pontos meghatározása hiányában
Kérdés: Jogszerű-e a felhívásnak az a kitétele, miszerint az ajánlat beadásával az ajánlattevő egyben elfogadja azt, hogy a kiírás szerinti feladatok egy része az ajánlat elkészítésekor általános jelleggel határozható meg, és nem határozható meg az elvégzendő munka mennyisége sem? Ehhez képest az ajánlati árat úgy kell megadnom, hogy az valamennyi, általam ellátandó tevékenységre, feladatra fedezetet biztosítson. Jogszerű-e az, hogy ha ezeket az elvárásokat nem teljesítem, az ajánlatom érvénytelen?
3. cikk / 9 Eredménytelenség közszolgáltató keretmegállapodásos eljárásában
Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?
4. cikk / 9 Keretmegállapodás egy ajánlattevővel
Kérdés: Mikor lehet egy ajánlattevővel keretmegállapodást kötni?
5. cikk / 9 Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén
Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
6. cikk / 9 Elektronikus árlejtés alkalmazása építési beruházás esetében
Kérdés: Lehet-e elektronikus árlejtést alkalmazni építési beruházás esetében? Nem tudok róla, hogy a törvény tiltaná.
7. cikk / 9 Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban
Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
8. cikk / 9 Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága
Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
9. cikk / 9 Legkedvezőbb ár keretmegállapodásnál
Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásnál négy évre, a hirdetmény nélküli szakaszban mit jelent a legkedvezőbb ár? Ez egyenlő-e a keretmegállapodásban rögzített árnál alacsonyabb árral, avagy sem? Például két év múlva hogyan érvényesül az infláció az árban?
