12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Későbbi csatlakozás lehetősége keretmegállapodáshoz
Kérdés: Egy előadáson hallottuk, hogy az Európai Bíróság döntése értelmében a keretmegállapodásos eljárások esetében a csatlakozó szervezetek a későbbiekben már nem csatlakozhatnak, sőt már az eljárás megkezdésekor meg kell adni, milyen értékben kívánnak beszerezni például egy központi beszerző szervezet keretmegállapodásából. (Az ügy számát nem ismerjük, de ez alapján talán beazonosítható.)
2. cikk / 12 65%-os szabály eltörlésének hatása keretmegállapodásra és előminősítésre
Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás esetében is meg kell maradnia a 65%-os szabálynak a már megkötött szerződéseknél a jogszabályváltozásra figyelemmel, vagy lehetőség van módosításra? Mi a helyzet előminősítés esetében?
3. cikk / 12 Lehetőségek a teljes szerződéses mennyiség lehívásának nemteljesítése esetén
Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem hívja le a teljes szerződéses mennyiséget? Esetünkben áruról van szó. Nekünk mint szállítónak van-e bármely jogi lehetőségünk ezt követelni? Tárgyalásos eljárásban is köteles az ajánlatkérő a teljes mennyiséget megrendelni és kifizetni? Ha úgy dönt az ajánlatkérő, hogy a szerződéses mennyiség egy részére mégsem tart igényt, és nem hívja le, akkor milyen jogi lehetőségünk van? Hogyan alakul a helyzet abban az esetben, ha a hirdetményben nem tette közzé, hogy nem fogja lerendelni a teljes mennyiséget?
4. cikk / 12 Cégadatváltozás jelentése folyamatban lévő szerződés esetén
Kérdés: Hároméves határozott időtartamú szerződést kötöttünk az ajánlatkérővel. Ha a cégadatainkban változás áll be, ezt jelentenünk kell, vagy az ajánlatkérő folyamatosan ellenőrzi a cégállapotot a szerződés fennállta alatt? Ha jelenteni kell, akkor a változás bejegyzését követően?
5. cikk / 12 Keretmegállapodás egy ajánlattevővel
Kérdés: Mikor lehet egy ajánlattevővel keretmegállapodást kötni?
6. cikk / 12 Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően
Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
7. cikk / 12 Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén
Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
8. cikk / 12 Elektronikus árlejtés alkalmazása építési beruházás esetében
Kérdés: Lehet-e elektronikus árlejtést alkalmazni építési beruházás esetében? Nem tudok róla, hogy a törvény tiltaná.
9. cikk / 12 Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban
Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
10. cikk / 12 Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel
Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?