Egyenértékűség, helyettesíthetőség építési beruházásoknál

Kérdés: A 310/2011. kormányrendelet 26. §-ának (6) bekezdése vonatkozik-e az építési beruházás tárgyú eljárásban a beépítendő elemekre, szerkezetekre? Azaz ha a költségvetési kiírásban egyes beépítendő elemeket, szerkezeteket gyártóra, típusra, gyártmányra hivatkozva határoz meg az ajánlatkérő, a megnevezés mellett kell-e szerepeltetni a "vagy azzal egyenértékű" kifejezést? Amennyiben a fenti kérdésre igen a válasz, úgy az ajánlatkérőnek a felhívásban, a műszaki leírásban meg kell-e határoznia azt, hogy mit ért egyenértékűség alatt, meg kell-e határoznia a helyettesítő termékek paramétereit, amelyek alapján az ajánlatkérő eldöntheti az egyenértékűséget?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet 26. §-ának (6) bekezdése értelmében a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Szerződéses kereteket meghaladó többletmennyiség beszerzése

Kérdés: Közbeszerzési szerződés alapján gyártunk az ajánlatkérőnek terméket. A szerződés teljesítése során kiderült, hogy a kiírás mennyisége nem elegendő a szerződés időszakában az ajánlatkérő tevékenységéhez. Ilyen esetben a többletmennyiség hogyan szerezhető be? Módosítható a szerződés pótmegrendelésre, vagy új közbeszerzést kell kiírni? (A hiányzó termék értéke nettó 14 millió forint.)
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben az eredeti beszerzési tárgy mennyisége nemtartalmazta a további mennyiséget akár opcióként, vagy további százalékos vagymennyiségi eltéréssel, szerződésmódosítás keretében a korábban megkötöttszerződést nem lehet kiegészíteni. Hasonlóképpen kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Szerződésmódosítás 2012 előtti beszerzés esetén

Kérdés: 2009. évben közösségi rezsimben kellékbeszerzés tárgyában közbeszereztünk. A szerződés határozott időre, öt évre szólt. Hirdetményünkben eredeti termék szállítására kértünk ajánlatot. Az utángyártott termékre tett ajánlatokat érvénytelennek nyilvánítottuk, mivel nem felelt meg a kiírás feltételeinek. Eltelt két év, az érvényes szerződés teljesítése szerződésszerű. Az ajánlatkérő adósságkezelő program keretében arra kényszerül, hogy feladatait minél olcsóbban valósítsa meg. A kialakult helyzet miatt utángyártott termékeket szeretnénk beszerezni, mivel az ilyen termékek jóval olcsóbban beszerezhetők. A jelenlegi beszállító az érvényben lévő szerződés keretében tudná szállítani az utángyártott terméket. Van-e lehetőségünk szerződésmódosításra, vagy új kiírást von maga után az utángyártott termék szállítása? A szerződésmódosítás a Kbt 303. §-nak megfelel-e, ha igen, akkor kell-e hirdetményt közzétenni a szerződésmódosításról?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés szerinti esetben értelemszerűen a 2003. évi CXXIX.törvény szabályait kell alkalmazni – az új Kbt. hatályba léptető rendelkezésérefigyelemmel.A korábbi törvény alapján a beszerzés tárgya nemváltoztatható szerződésmódosítással, erre nem ad lehetőséget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Beszerzés tárgyának meghatározása

Kérdés: Ha valamely kiírás termék gyártásáról szól, akkor hogyan lehet a beszerzés tárgya árubeszerzés (adásvétel)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 23-28. §-ai meghatározzák, hogy mi lehet aközbeszerzés tárgya. A rendelkezések alapján a közbeszerzés tárgyaárubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, illetőleg szolgáltatásmegrendelése vagy szolgáltatási koncesszió lehet.Valamely termék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

A beszerzés értékétől való eltérés viszonyítási alapja

Kérdés: Cégünk orvostechnikai eszközök magyarországi forgalmazását végzi. A bennünket érintő tenderek egyik gyakori eleme, hogy az ajánlatkérő a kiírásban a beszerzés értékét úgy határozza meg, hogy az ajánlattevő attól +/-30 százalékban (vagy ehhez hasonló mértékben) eltérhet. Az eltérő értelmezések miatt a kérdésünk a következő: 1. A kiírásban szereplő +/-30 százalék a tender összértékére vonatkozik-e? 2 A tenderek gyakran több terméksorra vannak specifikálva, így soronként hirdetnek győztest is. Ilyenkor a soronként kötött, és így az egyes ajánlatkérőkkel megkötött szerződéses összegre vonatkozik-e a +/-30 százalékos eltérési lehetőség?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvetett probléma egy nagyon gyakoriajánlatkérői hibára hívja fel a figyelmet. Az ajánlati felhívásban ugyanis azajánlatkérőnek meg kell határoznia a közbeszerzés mennyiségét a Kbt. 50. §-ának(1) bekezdése szerint (azaz az ajánlati felhívásban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Pályáztatási kötelezettség fennállása

Kérdés: Karbantartási anyagok tárgyában sikertelen egyszerű, közzététel nélküli eljárást folytattunk le két alkalommal. Anyagcsoportokra kértünk részajánlatokat a közelben lévő valamennyi nagy barkácsáruháztól és kiskereskedőktől egyaránt. Atervezett beszerzési költség éves szinten 4-5 millió forint, az összes karbantartási anyagra. Az első sikertelen pályázat után megkérdeztük az érintetteket, hogy miért nem pályáztak? Kiderült, hogy nem forgalmazzák teljeskörűen az egy-egy anyagcsoportba tartozó termékeket, s tekintettel az általunk felhasznált "csekély" mennyiségre, nem is kívánnak vele foglalkozni. Továbbá a pályázat elkészítésével járó többletmunka s siker esetén a forgalomnövekedés nem áll arányban egymással. Feltételezem, azt javasolják, hirdessük meg a Közbeszerzési Értesítőben beszerzési igényünket. Ezt meg is tesszük, ám mivel a teljesítésben csak olyan pályázók vehetnek részt, akik kb. 10 km-en belül elérhetők – hiszen a karbantartásianyag-igény többsége sürgős beszerzéseket tesz szükségessé, s nem tudjuk vállalni a nagy távolsággal járó többletköltségeket, sem időben, sem szállítási kapacitásban – mi a helyzet, ha nem tudunk többszöri pályázatkiírás esetén sem sikeres eljárást lebonyolítani, meddig kell pályázni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az összes karbantartási anyagra változatlanul egyszerződést akarnak kötni, és ennek becsült (tervezett) értéke éves szinten 4-5millió forint, akkor a közbeszerzési kötelezettség fennáll mindaddig, amígeredményes nem lesz az eljárásuk, és szerződést nem tudnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Felhívásban szereplőtől műszakilag eltérő terméktípus

Kérdés: Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő a dokumentációban 2-3 féle típust jelöl meg, hogy ezek bármelyikét elfogadja? Az ajánlattevő ajánlhat-e 4. típust ilyen esetben, ha az műszaki paramétereiben megfelel a kiírásnak?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 58. §-ának (7) bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket, illetőleg árukat az eljárásból eleve kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Teljesíthetetlen, hiányos ajánlati felhívás

Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő műszaki feltételként olyan technológia meglétét írja elő, ami nem szükséges a termék maradéktalan előállításához; ha olyan technológiát kér, ami kivitelezhetetlen; ha nem határozza meg egyértelműen a gyártandó termékek darabszámát, paramétereit, illetve ha a pályázó által feltett írásbeli kérdésekre sem ad egyértelmű választ?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés az ajánlatkérő eljárása vonatkozásában két részre osztható, egyrészt a kiírás jogszerűségével kapcsolatos problémakörre, másrészt pedig az ajánlatkérő válaszadási kötelezettségére.A pályázat kiírásának jogszerűsége tekintetében lényeges, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.