10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Létszámra vonatkozó alkalmassági minimumkövetelmény előírhatósága takarításszolgáltatás beszerzésénél
Kérdés: Intézménytakarítás tárgyában kiírt közbeszerzési eljárásban előírhat-e az ajánlatkérő olyan alkalmassági minimumkövetelményt, hogy az ajánlattevőnek a korábbi három év mindegyikében legalább 150 fő fizikai állománnyal kell rendelkeznie, vagyis hogy az ajánlattevőnél ennyi legyen az éves átlagos statisztikai állományi létszám?
2. cikk / 10 Hibás kiírás tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Ajánlatkérőként elírtuk a felhívást, és keretmennyiségként az igényelt mennyiség tízszeresét kértük, miközben a becsült értéket az eredeti mennyiség alapján határoztuk meg. Felmerült, hogy a tárgyalás szakaszában csökkentjük a mennyiséget. Van erre lehetőség?
3. cikk / 10 Egyenértékűség, helyettesíthetőség építési beruházásoknál
Kérdés: A 310/2011. kormányrendelet 26. §-ának (6) bekezdése vonatkozik-e az építési beruházás tárgyú eljárásban a beépítendő elemekre, szerkezetekre? Azaz ha a költségvetési kiírásban egyes beépítendő elemeket, szerkezeteket gyártóra, típusra, gyártmányra hivatkozva határoz meg az ajánlatkérő, a megnevezés mellett kell-e szerepeltetni a "vagy azzal egyenértékű" kifejezést? Amennyiben a fenti kérdésre igen a válasz, úgy az ajánlatkérőnek a felhívásban, a műszaki leírásban meg kell-e határoznia azt, hogy mit ért egyenértékűség alatt, meg kell-e határoznia a helyettesítő termékek paramétereit, amelyek alapján az ajánlatkérő eldöntheti az egyenértékűséget?
4. cikk / 10 Szakmailag használhatatlan műszaki leírás a dokumentációban
Kérdés: Ki lehet-e úgy írni egy tendert, hogy annak műszaki leírása a szakma számára teljesen használhatatlan, és minden elemére kérdést kell feltenni?
5. cikk / 10 Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
6. cikk / 10 Dokumentációkészítési kötelezettség egyszerű eljárásban
Kérdés: Ellentmondás van a Kbt. 300. § (6) bekezdésének egyszerű eljárásra előírt azon passzusa, miszerint nem hivatkozik vissza a Kbt. 54. §-ára – a dokumentáció elkészítésének kötelezettségére –, valamint a 162/2004. kormányrendelet azon pontja között, hogy "dokumentáció készítése akkor is kötelező, ha azt a Kbt. egyébként nem írja elő". Ez az ellentmondás súlyosan kihat az egyszerű eljárások (például építési beruházások) lefolytatására, mivel az ajánlatkérők általában nem készítik el a dokumentációt, annak hiányában pedig nem létezhet jó közbeszerzés. Jól értelmezem a jogszabályt?
7. cikk / 10 Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban
Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
8. cikk / 10 Közbeszerzési műszaki leírás készítésének kötelezettsége
Kérdés: Az ajánlattevők részére kiadott tervdokumentáció tartalmazza a tervezők által (szakáganként) elkészített műszaki leírásokat is. Ezenfelül kötelező-e az ajánlatkérőnek külön "közbeszerzési műszaki leírást" is készítenie?
9. cikk / 10 Építési koncesszió sajátosságai
Kérdés: Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?
10. cikk / 10 Teljesíthetetlen, hiányos ajánlati felhívás
Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő műszaki feltételként olyan technológia meglétét írja elő, ami nem szükséges a termék maradéktalan előállításához; ha olyan technológiát kér, ami kivitelezhetetlen; ha nem határozza meg egyértelműen a gyártandó termékek darabszámát, paramétereit, illetve ha a pályázó által feltett írásbeli kérdésekre sem ad egyértelmű választ?
