Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
Részlet a válaszából: […] ...(ilyen például építésimunkaterület, építőipari rezsióradíj, a többletmunka, a pótmunka, az árazatlan(tételes) költségvetési kiírás, vagy a karbantartó tevékenység kérdése).Mivel nem alkalmazandó az építési beruházások során azÉpkiv. rendelet 3. §-a sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Tartozásmentesség mint az ajánlattétel feltétele

Kérdés: A kiírás szerint, ha az ajánlattevő, illetve a minősített alvállalkozó az ajánlattételi határidőt megelőző x hónapban kibocsátott jogerős fizetési meghagyás vagy a letelepedése szerinti ország jogrendszerében követelés érvényesítésére vonatkozó bármilyen jogi eljárás alapján ki nem egyenlített tartozással bír, vagy végrehajtási eljárás hatálya alatt áll, vagy folyamatban lévő végrehajtási eljárásban ki nem egyenlített tartozással bír, nem nyújthat be ajánlatot. Jogszerű ez?
Részlet a válaszából: […] A tartozással kapcsolatban a Kbt. 66. §-ának (1) bekezdéseaz alábbi igazolási formát teszi lehetővé.Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződésteljesítéséhez szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Alkalmasság igazolása azonos tartalmú, de a felhívásban szereplőtől eltérő dokumentummal

Kérdés: Az ajánlatkérő az alkalmasság igazolásánál előírta az ajánlattevők részére – egyebek mellett – referenciaigazolások csatolását. Mi az adott alkalmassági feltételt nem azokkal, hanem egyéb okiratokkal – szerződésekkel – igazoltuk, amely az alkalmasságot ugyanúgy alátámasztotta, mintha referenciaigazolásokat nyújtottunk volna be. Az ajánlatkérő ennek ellenére érvénytelenné nyilvánította az ajánlatot. Jogszerű volt az eljárása?
Részlet a válaszából: […] ...kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz [87. § (3)bekezdése].Figyelemmel arra, hogy az ajánlat nem felelt meg a kiírásbanfoglaltaknak, hiszen ajánlattevő nem a kért dokumentumot csatolta azalkalmasság igazolásához, az ajánlatkérő a fentiek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Kizáró okok meghatározhatósága

Kérdés: Közbeszerzési kiírásnál a kizáró okok vizsgálatához kötődik a kérdésünk. Vannak-e kötelezően kiírandó kizáró okok, vagy ezeket opcionálisan a kiíró szervezet határozza meg? Mit lehet tenni, ha a pályázó valamely kizáró ok alá esik (vagy annak alvállalkozója)?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény két részre osztja a kizáró okokkörét, akként, hogy a 60. §-ában és 62. §-ában kötelezően előírandó, míg a 61.§-ában ún. választható kizáró okokat határoz meg. Ennek értelmében a 60. § (1) bekezdésének a)-g) pontjaiszerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...azzal, hogy a bírálóbizottságtagjai kizárólag a pályázóktól független természetes személyek lehetnek.Amennyiben a tervpályázati kiírásban a pályázókkal(jelentkezőkkel) szemben szakmai követelményeket, képzettséget határozott meg akiíró, úgy legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.