7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Eljárás szerződéskötési határidő elmulasztása esetén
Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az összegezéstől számított (60 nap) ajánlati kötöttség ideje lejárt, és a nyertes ajánlattevő még nem írta alá a szerződést? (Ajánlati biztosíték nem került kiírásra az eljárás során.)
2. cikk / 7 Felelősségbiztosítás mint alkalmassági feltétel kiírása
Kérdés: Ajánlatkérőként építési beruházás megvalósítására indítunk közbeszerzési eljárást. A szerződés teljesítése során a vállalkozónak rendelkeznie kell érvényes szakmai felelősségbiztosítással. A 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolható az előírt felelősségbiztosítás fennállásáról szóló igazolással. Ugyanakkor a 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §-a szerint az ajánlattevőként szerződő fél köteles – legkésőbb a szerződéskötés időpontjára – az előírt felelősségbiztosítás megkötésére, illetve a már meglévő biztosítás előírtaknak megfelelő kiterjesztésére. Jogszerű-e, ha már az ajánlattételi szakaszban, alkalmassági feltételként megköveteljük a szigorúbb, a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően a felelősségbiztosítás meglétét, és előírjuk, hogy ennek igazolását csatolják az ajánlattevők az ajánlatukhoz, vagy ezt megengedőbb módon csak a szerződéskötés feltételeként írhatjuk elő?
3. cikk / 7 Eltérés a szerződés hirdetményben megadott tervezett időtartamától
Kérdés: Mit tehetünk, ha a kiírásban megadtuk a szerződés tervezett időtartamát, de ezt az időtartamot a szerződéskötés időpontjában már a beszerzés megvalósíthatósága érdekében túl kellene lépnünk? Köthetünk a megadottnál hosszabb időtartamra szóló megállapodást?
4. cikk / 7 Ajánlatok számának függvényében meghatározott szerződéskötési időpontok
Kérdés: Lehet-e eltérő szerződéskötési időpontokat megjelölni a dokumentációban azon az alapon, hogy több ajánlatot nyújtottak be, vagy csak egyetlen ajánlat érkezett a kiírásra? (Utóbbi esetben korábbi szerződéskötési időpontot jelölt meg az ajánlatkérő, mint akkor, ha több ajánlatot nyújtottak be.)
5. cikk / 7 Teljesítési biztosíték átutalása mint szerződéskötési feltétel
Kérdés: Egy kiírás dokumentációjában az ajánlatkérő úgy rendelkezett: a szerződés megkötésének feltétele, hogy a teljesítési biztosítékot az ajánlattevő átutalja. Ha ezt a nyertes ajánlattevő nem teljesíti, a szerződés megkötése ajánlattevő felróható magatartása miatt lehetetlenül. Emiatt a nyertes az ajánlati biztosítékot elveszti, és az ajánlatkérő mentesül a szerződéskötési kötelezettség alól. Kérdéseim: Jogszerű-e a fenti kitétel? Mikor kell átutalni a teljesítési biztosítékot? Hogyan lehet elveszíteni a rendelkezésre nem bocsátott – át nem utalt – teljesítési biztosítékot?
6. cikk / 7 Időpont-meghatározás módja hirdetményben
Kérdés: Jogszerű-e, ha a kiírásban az eredményhirdetés és a szerződéskötés időpontja meghatározásakor az ajánlatkérő az időpontokat "előreláthatólag" határozza/jelöli meg?
7. cikk / 7 Főállású szakemberek "rendelkezésre" állásának értelmezése
Kérdés: Ha az ajánlatkérő műszaki-szakmai alkalmassági feltételként főállású szakemberek rendelkezésre állását írja elő, elfogadható-e igazolásként az olyan tartalmú szándéknyilatkozat a szakemberekről, hogy azok az ajánlattevő nyertessége esetén – például a szerződéskötés időpontjától – az ajánlattevővel munkaszerződést kötnek, vagy már az ajánlattétel időpontjában is fenn kell állnia a munkaviszonynak?