Eredménytelenné nyilvánítás

Kérdés: Egy nyílt közbeszerzési eljáráson vettünk részt, ahol az ajánlatkérő fedezethiányra hivatkozással a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította, az ajánlatokat nem is bírálta el. Van jogi lehetőség az eredménytelenségi döntés megtámadására?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvánítás jogszerűségét az ajánlattevő, különösen az értékelési szempont szerint elvileg nyertes pozícióban lévő ajánlattevő kifogásolhatja.Ennek megfelelően, ha egy ajánlattevő az írásbeli összegezésből vagy egyéb tájékoztatásból nem tudott meggyőződni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Érvénytelen ajánlattevő iratbetekintése

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytattunk le, ahol minden ajánlatot érvénytelenné kellett nyilvánítanunk. Az egyik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel fordult hozzánk, hogy szeretne betekinteni a másik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő ajánlatába. Kötelező iratbetekintést biztosítani egy érvénytelen ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő nyújtja be, hiszen sok esetben előfordul, hogy egy ajánlattevő a saját ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását is kifogásolni fogja pl. egy előzetes vitarendezési kérelem vagy jogorvoslati kérelem benyújtásával, amely időben elválik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Ügyfélképesség megszűnése fordított bírálat alkalmazása esetén

Kérdés: Megszűnik-e az ügyfélképesség, ha az ajánlatkérő fordított bírálatot alkalmaz, és így nem is lehet tudni, hogy ki lenne az a gazdasági szereplő, aki/amely esetleg az első ajánlattevőt követhetné?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazására tekintettel nem mondható ki, hogy a kérelmező nem rendelkezik közvetlen jogi érdekkel az eljárás eredményének a kifogásolására, a kérelmezőnek a szerződés elnyerésére való esélye nem szűnt meg, és megállapította, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Felhívás alkalmasság igazolására hamis adatszolgáltatás fennállásának kizárása érdekében érvénytelen ajánlat esetén

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2020. június 17-i számában a 4518. szám alatt megjelent kérdésre adott válasz értelmezhető úgy, hogy amennyiben a hiánypótlás során az ajánlattevő benyújtja az alkalmasságot igazoló dokumentumokat, de azok hiányosak, nem egyértelműek, abban az esetben hiánypótlásra, felvilágosításnyújtásra kell felhívni az ajánlattevőt akkor is, ha ajánlata egyébként – például az említett 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján – érvénytelen, annak érdekében, hogy egyértelműen kizárjuk az esetleges hamis adatszolgáltatás fennállását?
Részlet a válaszából: […] ...hogy időközben a hiánypótlási szabályok közül a Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontját megsértette az ajánlattevő, melyet nem is kifogásol. Összességében az érvénytelenségi okok közül szükségtelen volt azokat is felsorolni, amelyeket az ajánlattevő teljesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Hiánypótlás során történt elírás jogkövetkezménye

Kérdés: Van-e jelentősége annak, hogy azért, mert a hiánypótlás során elírom a műszaki paramétereket az ajánlatban foglaltakhoz képest, a többi hiánypótlást sem veszi figyelembe az ajánlatkérő, és úgy írja mindezt az összegzésbe, mintha semmilyen hiánypótlást nem nyújtottam volna be? Lehet-e ennek hamis adatszolgáltatás a következménye?
Részlet a válaszából: […] ...hogy időközben a hiánypótlási szabályok közül a Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontját megsértette az ajánlattevő, melyet nem is kifogásol. Összességében az érvénytelenségi okok közül szükségtelen volt azokat is felsorolni, melyeket az ajánlattevő teljesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.