Kivételi kör alkalmazásának megtámadása

Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy egy önkormányzati cég tervezési szolgáltatásra közbeszerzés nélkül kötött szerződést. Ha az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást folytatna le, akkor mi is részt vehetnénk rajta, és esélyünk lenne a szerződés elnyerésére. Megtámadható-e és hol egy közbeszerzés nélkül megkötött szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérői körbe (Kbt. 5–7. §) sem, a szerződés értéke nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, vagy maga a szolgáltatás kivételi körbe tartozik. Ez utóbbi esetkör különösen a nemzeti eljárásrendben alkalmazható kivételi körök, a Kbt. 111. § r) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Megbízási díj és a közbeszerzési kötelezettség fennállása

Kérdés: Intézményünk EU-s pályázatában a feladatokat munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (megbízási díj) végzik a kollégák. A projektben 5 kolléga 3-féle munkakört tölt be, az erre megítélt összeg közel 53 millió forint, amelyet 3 év alatt fizetünk ki. Közbeszerzésköteles-e ebben az esetben a megbízási díj? A pénzügyi asszisztens adminisztrációs feladatokat lát el, a többi kolléga szakmai megvalósító. A mentorok a pályázat célcsoportjaként szereplő személyek mentorálását végzik, a pszichológus és a jogi tanácsadó szintén a célcsoport segítségére van. A szakmai vezető mindezeket a feladatokat koordinálja, a szociális asszisztens pedig a mentorok adminisztrációs feladataiban segít.
Részlet a válaszából: […] ...keretében történik a kifizetés, nem kerülhető meg a közbeszerzés, hiszen nem munkaviszony keretében történik a munkavégzés, ami kivételi kört jelenthetne. Figyelemmel kell ugyanakkor lenni arra is, hogy a Kbt. 19. § (1) és (3) bekezdésének alábbi szabályai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

A 833/2014/EU rendelet megsértésének szankcionálása

Kérdés: Milyen szankciója van, és ki szankcionálja, ha az ajánlatkérő nem tartja be a Tanács 2014. július 31-i 833/2014/EU rendeletét? Nem a semmisségi kockázat mérlegelése érdekel, hanem hogy milyen bírságra számíthat az ajánlatkérő, feltételezve, hogy a KDB elé nem kerül az ügy?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogosult.A (3) bekezdés értelmében a kormányhivatal a 13/A. § (5) bekezdése szerinti esetek kivételével – a bírságkiszabás tekintetében az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...esetleges későbbi meghívásukat az eljárásba. A későbbi kommunikáció az ügyfélnek tekintettek között zajlik, akik közé kivételes esetben kerülhet meghívásra a későbbiekben egyéb érdekelt a Kbt. 154. §-ának (1b) és (1c) bekezdése szerint.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Szerződés tartalmának változtathatósága tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződésről tárgyalni még aláírás előtt, ha már kihirdettek minket nyertesnek?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen ez is az ajánlat része, és ebben egyeztek meg a felek, a szerződéskötési kötelezettség is erre vonatkozik. Ez alól két sajátos kivétel van a Kbt. szabályai alapján. Az egyik a versenypárbeszéd szabályrendszere a meghívásos eljárás végén. Itt ugyanis a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Közbeszerzés kiírása fedezet hiányában

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő úgy írja ki a felhívást, hogy nincs arra fedezet?
Részlet a válaszából: […] ...mert az ajánlatkérőkre vonatkozó költségvetési, gazdálkodási szabályok előírják, hogy fedezet nélküli szerződést nem lehet kötni.Kivételesen előfordulhat, hogy az ajánlatkérő később rendelkezik fedezettel, mint ahogy az eljárást megindítja, például, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége körében kötött szerződéseinek közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Cégünk a Kbt. 5. § (1) bek. c) pontjának hatálya alá tartozó költségvetési szerv, mely alaptevékenysége mellett az Áht. 7. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott vállalkozási tevékenységet is végez. Az egyes vállalkozási szerződésekben meghatározott vállalkozói díjból fedezzük a vállalkozási szerződés teljesítéséhez szükséges dologi kiadásokat, illetőleg vásárolunk egyéb tárgyi eszközöket. A dologi és egyéb kiadások egyes esetekben meghaladhatják a közbeszerzési értékhatárt. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége keretében kötött szerződéseire kiterjed-e a mindenkori közbeszerzési törvény hatálya?
Részlet a válaszából: […] ...milyen értéket képvisel. Ha a szerződés becsült értéke eléri a rá irányadó legalacsonyabb közbeszerzési értékhatárt, és nincs kivételi körbe sorolva, akkor a közbeszerzési kötelezettség körébe tartozik, azaz az adott szerződést kizárólag közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Átalánydíjas szerződés a közbeszerzésben

Kérdés: Mikor számít átalánydíjas szerződésnek egy árazott költségvetést is tartalmazó építési beruházásra vonatkozóan megkötött szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...ellenértéke számolható el. A műszaki szükségességből felmerülő, előre nem látható munkák ellenértéke az átalánydíjon felül kivételesen akkor érvényesíthető, ha – az eset körülményeire, a munka természetére, nagyságrendjére, az átalánydíjhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Kbt.-változások 2015-ben

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
Részlet a válaszából: […] ...a változások érintették a közbeszerzés területét is. A 2015. január 1-jei hatályú változások az alábbiak.A nemzeti rezsim kivételei bővültek a következők szerint:A törvényt az idei évtől nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő– olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Egybeszámítás további felújítás esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő 2011-ben közbeszerzési eljárást folytatott le leromlott állapotú műemlék épülete földszinti részének felújítására. A felújítást követően az épületet használatba vette, az új funkciót kapott. Az ajánlatkérő tervezi az épület további helyreállítását, a tetőtér és az épületet övező udvar felújítása képezi a munkák 2. ütemét. Ilyen időtávlatban, illetve ilyen műszaki tartalom esetén fenn áll-e az egybeszámítási kötelezettség, ha a két beruházás ugyanazon épületen történik?
Részlet a válaszából: […] ...elérné, a (3) be­kezdés alapján nem alkalmazhatóak azok a rendelkezések, amelyeket e törvény Harmadik Része a törvény alkalmazása alól kivételként határoz meg (120. §). A (3) bekezdés alkalmazásakor annak megítéléséhez, hogy a Harmadik Rész szerint milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.
1
2
3
4