18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 EVK kezdeményezésének ideje
Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként, uniós értékhatárt meghaladó szerződéses értékkel tervezői szerződés jött létre. A tervezési feladattal összefüggésben a teljesítés során felmerült tervezői művezetésre vonatkozó igény a kivitelezés időszakára. A tervezői művezetés becsült értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Kérdésként merült fel, hogy a tervezési művezetést a tervezői szerződés értékével egybe kell-e számítani, továbbá, hogy a tervezői művezetést ellátandó feladatra alkalmazhatóak-e a Kbt. 111. § r) és s) pontjai új szerződéskötés esetén.
2. cikk / 18 Közbeszerzési szakértelem egybeszámítása
Kérdés: Az új szabályoknak megfelelően állami közbeszerzési szaktanácsadót (ÁKSZ-ot) alkalmazunk munkavállalóként. Szükségünk volna azonban további közbeszerzési tanácsadás igénybevételére. Hogyan kell a beszerzés becsült értékét számítani, figyelembe kell venni az ÁKSZ-tevékenység értékét is?
3. cikk / 18 A FAKSZ tevékenységi köre
Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
4. cikk / 18 Az Építési Korm. rendelet módosításának hatása a korábban megkötött szerződésekre
Kérdés: A 322/2015. kormányrendelet 2021. szeptemberi módosítása vonatkozik-e a korábban megkötött szerződésekre? Lehet-e módosítani a létező szerződéseket az új szabályoknak megfelelően?
5. cikk / 18 Használt termék beszerzésének közbeszerzés-kötelezettsége
Kérdés: A Kbt. 5. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti ajánlatkérő esetén, amennyiben használt árut kíván beszerezni közbeszerzési értékhatár felett, kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia?
6. cikk / 18 Eredménytelenség közszolgáltató keretmegállapodásos eljárásában
Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?
7. cikk / 18 Számítógép- és szoftverbeszerzés egybeszámítása
Kérdés: Ebben a költségvetési évben számítógépeket szeretnénk vásárolni. Továbbá a már meglévő számítógépek egy csoportjához speciális szoftvereket (például AutoCAD). A nemzeti közbeszerzési értékhatár megállapításához egybe kell-e számítani e vásárlásokat?
8. cikk / 18 Szerződés módosítása, meghosszabbítása
Kérdés: Az ajánlatkérővel 2 éves szerződést kötöttünk, amely a második év végén további egy évre meghosszabbítható – a szerződés rendelkezései szerint. Kérdéseink: A szerződést a Kbt. mostani módosítása előtt kötöttük, a meghosszabbítás dátuma és a meghosszabbított rész már a módosítást követő időszakra esik. Erre a március 31-éig érvényes szabályok alkalmazandók? Ha a felek eleve kikötötték a hosszabbítás lehetőségét egy évre, és ennek alapján meghosszabbítják azt, az ugye törvényes? A felek a szerződés meghosszabbítást követő lejárata után is szeretnének az adott közbeszerzési tárgy vonatkozásában szerződni. Erre milyen törvényes lehetőségük van? Azonos feltételekkel meghosszabbítható-e a – már meghosszabbított – szerződés és milyen időtartamra? Vagy: milyen eljárást alkalmazzon az ajánlatkérő, hogy továbbra is az eddigi ajánlattevő nyújthassa részére az adott szolgáltatást? Esetleg – a beszerzési tárgy kivételével – egyes feltételek módosíthatók-e – már amennyiben van lehetőség további szerződéskötésre?
9. cikk / 18 Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
10. cikk / 18 Ügyvédi tevékenység a közbeszerzési törvényben
Kérdés: Ügyvédi tevékenység beszerzésénél mikor kell vagy nem kell figyelembe venni a közbeszerzési törvényt?