Kimentés szerződés megkötése alól

Kérdés: A 473/2022. ügy értelmében a DB szerint a szerződés megkötése alóli kimentésnek is az EKR-ben kell történnie. Miért? Ezt mi alapozza meg? Előírhatja ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...iratbetekintési kérelem és az azzal összefüggő írásbeli kommunikáció, valamint a 45. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás kivételével – a szerződés megkötését követő kommunikációra."Ugyan a fenti szabály a szerződést megelőző esetleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Ügyfélképesség megszűnése fordított bírálat alkalmazása esetén

Kérdés: Megszűnik-e az ügyfélképesség, ha az ajánlatkérő fordított bírálatot alkalmaz, és így nem is lehet tudni, hogy ki lenne az a gazdasági szereplő, aki/amely esetleg az első ajánlattevőt követhetné?
Részlet a válaszából: […] ...az ún. fordított bírálat szabálya értelmében nem történik meg a bírálata az ajánlatok többségének, sőt megtörténhet, hogy egy kivétellel egy ajánlatnak sem, még abban a vonatkozásban sem, hogy az ajánlatkérő az egységes európai közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Teljesítésbe be nem vont kapacitást nyújtó/alvállalkozó polgári jogi igénye

Kérdés: Milyen polgári jogi igény illeti meg a kapacitást nyújtót/alvállalkozót, ha bevonására utóbb mégsem kerül sor?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ajánlattevő az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet köteles a teljesítéshez igénybe venni.Mindazonáltal a Kbt., kivételesen ugyan, de a kapacitást nyújtó szervezet mellőzésére is ad lehetőséget. Ennek kapcsán ugyancsak a Kbt. 138. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Eredménytelen eljárást követő más eljárásfajta alkalmazása

Kérdés: Eredménytelen eljárás esetén mikor/hogyan lehet meghívásos, tárgyalásos eljárásba fordulni, illetve ha erre nincs lehetőség, hogyan írhatok ki úgy pályázatot, hogy részvételi szakasszal előminősítsem a jelentkezőket?
Részlet a válaszából: […] ...szóba leginkább.A Kbt. 98. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat kivételes esetben, ha– a 85. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt előfeltételek fennállnak, és a közbeszerzés feltételei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Hiánypótlás elrendelése igazoláshiány esetén

Kérdés: El kell-e rendelni a hiánypótlást, ha a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint minimális igazolást nyújtott be az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésteljesítési rátermettségét mutatják be az ajánlatkérőnek, és ezért a hiánypótlásuk sem befolyásolná a versenyt. [Kivétel ez alól a Kbt. 76. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti eset, de a Kbt. 76. § (6) bekezdésének d) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. A (8) bekezdésben foglalt eset kivételével csatolni kell az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Ajánlati ár kötelező vizsgálata

Kérdés: Az ajánlatkérőnek kötelező-e vizsgálnia az ajánlati árat abból a szempontból, hogy az aránytalanul alacsonynak minősül-e az új közbeszerzési törvény alapján? Erre külön fel kell hívnia az ajánlattevők figyelmét?
Részlet a válaszából: […] ...a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára,– a választott műszaki megoldásra,– a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire,– az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás vagy szolgáltatás eredetiségére,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Kbt.-változások 2015-ben

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
Részlet a válaszából: […] ...a változások érintették a közbeszerzés területét is. A 2015. január 1-jei hatályú változások az alábbiak.A nemzeti rezsim kivételei bővültek a következők szerint:A törvényt az idei évtől nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő– olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] ...Egyrészt a Közbeszerzési Döntőbizottság döntése miatti elhúzódás – (7) bekezdés -, másrészt a moratórium alóli kivételek – (8) bekezdés – vonatkozásában.A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése értelmében az ajánlatok elbírálásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Egybeszámítás élelmiszereknél

Kérdés: Az élelmiszerek egybeszámítása kapcsán nem egyértelmű, hogy mely termékeket kell egybeszámítani. A főzési alapanyagok vonatkozásában a nemzeti eljárásban a Kbt. kivételt határoz meg, azonban a CPV-kódok alapján történő értelmezése is nehézséget jelent. A törvény értelmében csak az egy beszerzési tárgyba sorolható beszerzéseket kell egymással egybeszámítani. A hasonló áruk és szolgáltatások vonatkozásában a 213/2008/EK irányelv bizonyos besorolást tartalmaz, azonban ez a főzési alapanyagokra konzekvensen nem értelmezhető. Egyes vélemények szerint csak a fő CPV-kódok figyelembevétele szükséges, más vélemények szerint akár a 3. CPV-kódig is értelmezhető a megkülönböztetés. A Kbt. kivételi körébe tartozó élelmiszerek vonatkozásában hogyan kell értelmezni az egybeszámítás kötelezettségét, van-e erre hivatalos állásfoglalás, amely akár jogorvoslati eljárásban is felhasználható?
Részlet a válaszából: […]  A CPV-kódok nem alkalmasak az egybeszámítási szabálykezelésére. Segítségül időközben megjelent a Közbeszerzési Hatóság útmutatójaaz új Kbt. szerinti egybeszámítási szabály alkalmazásáról (KÉ 2012. évi 78.szám; 2012. július 11.), mely tartalmaz újdonságokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.
1
2
3