5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Új közbeszerzési törvény alkalmazása
Kérdés: Ha 2012. január 1-je előtt indult a közbeszerzési eljárás, az azzal kapcsolatos jogorvoslatra az új vagy a régi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni?
2. cikk / 5 További alvállalkozó bevonásának ellenőrzése
Kérdés: Kinek a kötelessége, illetve kötelessége-e a Kbt. szerint ellenőrizni, hogy az eljárásban nyertes ajánlattevő által az ajánlati dokumentációban nevesített 10%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó a teljesítésbe további alvállalkozót von-e be? Erről azonban legfeljebb a fővállalkozónak van tudomása, az ajánlatkérőnek nincs.
3. cikk / 5 Kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályok a gyakorlatban
Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?
4. cikk / 5 Jogorvoslat a szerződés teljesítésének időszakában
Kérdés: Építési beruházás közbeszerzési eljárása során nyertes pályázó 10 százalékot meghaladó mértékben alkalmaz egy olyan alvállalkozót, aki az eljárásban ajánlattevő volt, tehát az ajánlatadáskor nem nevezhette meg azt. Mindez csak a teljesítés során jut tudomásunkra. Nekünk, mint az eljárás egyik ajánlattevőjének van-e lehetőségünk, és milyen módon jogorvoslatot kezdeményezni, mivel ez a Kbt. előírásaiba ütközik?
5. cikk / 5 Közbeszerzés elmulasztásának szankciója
Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?