Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...hirdetmény közzétételét követő módosítása főszabály szerint és minden körülmények között tilos lenne. Így az ajánlatkérő szerv kivételesen kijavíthatja vagy kiegészítheti az ajánlattételhez szükséges dokumentációban foglalt adatokat, amennyiben azok csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...az ilyen szerződések nem szolgáltatási koncessziós szerződések. A módosítás a fentiekkel összhangban tartalmilag is kiigazította a Kbt. kivételi körét;– a becsült érték vonatkozásában az Európai Bíróság C-16/98. sz. ítéletében kimondta: az egy építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Egyszerű eljárás

Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli tárgyalásos eljárást sem kell lefolytatni, azok közvetlenülmegköthetőkké váltak.Bővítésre került a közbeszerzési kivételek köre a 243.§-ban, ennek következtében nem kell közbeszerzést lefolytatni közösségiértékhatár alatt szállodai és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Alkalmasság hirdetmény nélküli tárgyalásos – egyszerű – eljárásban

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a nemzeti értékhatár felett egyszerű eljárásban hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmaz a rendkívüli sürgősségre tekintettel, a Kbt. 135. §-a előírja, hogy azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni, aki rendkívüli sürgősséggel teljesíteni tud. Ebben az esetben a Kbt. 131. §-a szerint az eljárás nem ajánlattételi felhívással indul, és a Kbt. 135. §-a szerint az ajánlattevőnek a kizáró okokról nyilatkoznia kell, az erre vonatkozó igazolásokat pedig 8 napon belül kell benyújtania. Ilyen esetben alkalmassági követelményeket nem kell meghatározni, hiszen egy meghatározott féllel történik a tárgyalás?
Részlet a válaszából: […] ...utalnak egymásra.A Kbt. 131. §-ának (1) bekezdése szerint a hirdetménynélküli tárgyalásos eljárás – a 135. § szerinti eset kivételével -ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik.A 135. § (1) bekezdés alapján a törvény 125. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...körülmények nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából;– a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybevehető, és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és azellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Objektív alapú indokolás a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 86. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel objektív alapúnak mondható-e az az indokolás, amely egy, kizárólag az ajánlattevőnél alkalmazott "gazdaságos" módszerre hivatkozik, és azt sem tényekkel, sem adatokkal nem támasztja alá?
Részlet a válaszából: […] ...a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, a választottműszaki megoldásra, a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyöskörülményeire, vagy az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás,illetőleg szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá, hogy egy szolgáltatás beszerzésevagy több, egymással összefüggő szolgáltatás beszerzése a cél, amely nemtartozik kivételi körbe, tehát például nem kutatási-fejlesztési szolgáltatás,amelynek eredményét nemcsak az ajánlatkérő, hanem más szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Hirdetményminták egyszerű eljárásban közvetlen felhívás és közzététellel induló eljárás esetén

Kérdés: Egyszerű eljárásban milyen hirdetménymintákat (tájékoztatás, összegzés stb.) kell kitölteni és elküldeni megjelentetésre akkor, ha az eljárást megindító hirdetményt (ajánlati felhívást) közvetlenül az ajánlattevők számára küldtük meg, és milyen hirdetményeket akkor, ha közzététellel indult az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...szükség. Azonban a törvény 307. §-ában egyértelművéteszi, hogy a közvetlen ajánlattételi felhívással induló egyszerű eljáráskivételével a szerződés módosításáról, valamint a szerződés teljesítésérőlkülön jogszabályban meghatározott minta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, – a közbeszerzések előirányzott mennyiségét is.A keretmegállapodás – bizonyos kivételekkel – nyilvános, ésannak tartalma közérdekű adatnak minősül.A Kbt. fentiekben említett előírásai részletesenszabályozzák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Ajánlattevők értesítése irreálisan alacsony ár alkalmazásakor

Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] ...a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, a választottműszaki megoldásra, a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyöskörülményeire vagy az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás,illetőleg szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.