Európai Bizottság közbeszerzési szabályokat tartalmazó közleményének kötelező alkalmazása

Kérdés: Találtam egy közleményt, amelyet az Európai Bizottság adott ki, és amely közbeszerzési szabályokat tartalmaz. Köteles vagyok-e alkalmazni, alkalmazhatom-e, amit ebben olvasok?
Részlet a válaszából: […] ...szervek eltérnek a Szerződésben rögzített átláthatóság alapelvétől, az Európai Bíróság kiköti, hogy ezt az eljárást csak kivételes esetben szabad alkalmazni. Valamennyi feltételnek együttesen kell teljesülnie, és azokat megszorítóan kell értelmezni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Közbeszerzési terv közzététele

Kérdés: Az éves összesített közbeszerzési terv közzétételével kapcsolatban az alábbiak szerint kérek felvilágosítást:
A Kbt. 43. §-a szerint az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által Közbeszerzési Adatbázisban – amennyiben a Közbeszerzési Adatbázisban való közzététel nem lehetséges, a saját vagy a fenntartója honlapján – közzétenni a közbeszerzési tervet. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 7. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési tervet köteles az EKR-ben közzétenni. Ugyanakkor az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 37. §-ának (1) bekezdése alapján az 1. melléklet III. Gazdálkodási adatok 8. pontja szerint a közbeszerzési tervet közzé kell tenni az ajánlatkérő honlapján.
Fenti jogszabályi hivatkozások alapján a Közbeszerzési Adatbázisban, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben és az ajánlatkérő honlapján is közzé kell tenni a közbeszerzési tervet?
Részlet a válaszából: […] ...Magyar Művészeti Akadémia, az Országos Bírósági Hivatal, a Legfőbb Ügyészség,– a központi államigazgatási szerv a kormánybizottság kivételével, továbbá az országos kamara, valamint– a fővárosi és megyei kormányhivatal – a), c)-d) pontok.A (3) bekezdés szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] ...a kormányrendelet 18. §-át, melyben a tervező és nem a kivitelező vonatkozásában állapít meg az összeférhetetlenség alóli kivételi esetet. A Közbeszerzési Döntőbizottság véleménye szerint "az ajánlatkérő a szükséges intézkedések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Jogosultságok kiosztásának rendje

Kérdés: Milyen jogosultságot adjunk elektronikus eljárásban akkor, ha négyen dolgozunk együtt a közbeszerzésekben, és emellett több külsős tanácsadót is foglalkoztatunk?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlat adatait olvashatja.Ajánlatbetekintő, kivéve az üzleti titkot tartalmazó információkat: az ajánlat adatait az üzleti titok kivételével olvashatja.Ajánlatszerkesztő: a közbeszerzési eljárásban elindíthat eljárási cselekményeket.Ajánlattételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Szerződés teljesítésében személyesen közreműködők bejelentése

Kérdés: A gyakorlatban melyek azok a beszerzések, ahol be kell jelenteni a teljesítésben személyesen közreműködők nevét?
Részlet a válaszából: […] ...(a továbbiakban: projekttársaság) kell teljesítenie;– az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – köteles közreműködni az olyan alvállalkozó és szakember, amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Ajánlatkérő megrendelési kötelezettsége keretmegállapodásos eljárás alapján

Kérdés: A dokumentációval megküldött szerződéstervezet azt tartalmazza, hogy a keretszerződés alapján a megrendelő a beszerzés tárgyát képező termékek vonatkozásában nem köteles azok megrendelésére, a szerződés az ő oldalán nem keletkeztet megrendelési kötelezettséget. Ez így jogszerű? Elkészítjük a pályázatot, kalkulálunk, kapacitást biztosítunk, és előfordulhat, hogy egyáltalán nem rendel meg az ajánlatkérő semmit? Jár-e ilyenkor kártérítés, van-e lehetőség a szerződés/dokumentáció megtámadására?
Részlet a válaszából: […] ...legfeljebb négy évre köthető, kivéve a kellően – különösen a keretmegállapodás tárgyára tekintettel – indokolt kivételes eseteket. Ennek során mérlegelni kell, hogy az adott keretmegállapodáshoz kapcsolódó sajátosságok szükségessé teszik-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.

Egybeszámítás a Kbt. módosítását követően

Kérdés: A módosítás az egybeszámítási szabályokat jelentősen megváltoztatta: többek között ilyen az egyidejűség – amit az ajánlatkérő az éves tervhez tudott kötni – figyelmen kívül hagyása. Az ajánlatkérőnek folyamatosan kell beszerezni bizonyos árukat a tevékenysége ellátásához. Az eddigi gyakorlat szerint a szerződések lefedték a teljes időt, és nem feltétlenül naptári évre szóltak. Az egybeszámítást elvégezhetjük-e úgy, hogy a beszerzés évében összeszámoljuk valamennyi szerződés értékét az igény felmerülésétől függetlenül?
Részlet a válaszából: […] ...közösségi rezsimből, azonban az alábbi (4) bekezdés értelmében csak nemzeti rezsimben történő beszerzés erejéig. Azaz a nemzeti rezsim kivételeinek alkalmazását nem teszi lehetővé a szabály.A 18. § (4) bekezdése értelmében tehát, amennyiben a beszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Új közbeszerzési törvény alkalmazása

Kérdés: Ha 2012. január 1-je előtt indult a közbeszerzési eljárás, az azzal kapcsolatos jogorvoslatra az új vagy a régi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásokalapján kezdeményezett eljárásokat.A törvény 180. §-ának (1) bekezdése szerint a törvény – a(2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2011. augusztus 21-én lép hatályba.A (2) bekezdés értelmében a törvény 1-179. §-a; 180. §(3)-(6) bekezdései;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: - Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? - Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? - Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? - Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagyalvállalkozóként.Korábban lehetőség volt a (3) bekezdés alapján kivételkénttörténő alkalmazására a tervező bevonásának, de a jelenleg hatályos szabályozás- az említett bekezdés hatályon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Szerződéstervezettel kapcsolatos problémák

Kérdés: Lehet-e eltérés a dokumentációban megjelenő szerződéstervezet és az aláírt szerződés között? Az ajánlattevő kérheti-e, és ha igen, milyen körben a szerződéstervezet megváltoztatását? Ha kérheti, mennyi idő áll rendelkezésére kérelme előterjesztésére?
Részlet a válaszából: […] ...miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes.A szerződés – a Kbt. 73. §-ának (1) bekezdése szerintimelléklete kivételével, feltéve hogy az abban foglaltak nem ellentétesek atörvény 96. §-ának (3) bekezdésével – nyilvános, annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.
1
2