Eljárásrend választása

Kérdés: Az eljárás becsült értéke 2 milliárd fölötti kivitelezés lesz, melyet uniós eljárásrendben tud lefolytatni az ajánlatkérő nyílt vagy meghívásos eljárásban. Melyik eljárásrendet célszerű használni? Van rá lehetőség, hogy ne kelljen közbeszerzési eljárást lefolytatniuk?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben mind a nyílt, mind a meghívásos eljárást szabadon választhatja az ajánlatkérő. Amennyiben több ajánlattevőt vár, úgy van értelme a meghívásos eljárásnak, egyébként valódi előnnyel nem jár, hiszen ugyanúgy nem tud az ajánlatkérő tárgyalni egyik esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

A tervező feladata az ajánlatkérő oldalán a kivitelezésben

Kérdés: Kötelező-e, hogy a tervező a teljes kivitelezési folyamatban támogassa az ajánlatkérőt, vagy ez csak egy opció, annak ellenére, hogy a 322/2015. Korm. rendelet előírja?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás megrendelése esetén – feltéve, hogy az az ajánlatkérővel kötött szerződésben rögzítésre került – a tervező a kivitelezés teljes folyamata alatt rendelkezésre áll és támogatja az ajánlatkérőt."A fentiek alapján a Korm. rendelet 10. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Pótlólagos szakági tervezés egybeszámítása

Kérdés: Lefolytattunk egy eljárást a Kbt. 115. §-a szerint, több épület felújítási munkálatai vonatkozásában, különböző munkanemre megadott rezsióradíjjal történő elszámolással, keretszerződés alapján. Az egyik helyszínen el is kezdődött a kivitelezés, amikor is ezen a teljesítési helyszínen lévő épület vonatkozásában egy szakági tervezés vált szükségessé kb. 4 millió forint értékben, majd a későbbiekben egy hasonló valamivel alacsonyabb értékben. Mivel tudjuk alátámasztani azt, hogy ezt a tervezést nem számoljuk egybe a keretszerződés alapján ugyanerre az épületre vonatkozó építési munkákkal?
Részlet a válaszából: […] ...számítandó egybe. Ami bizonytalanságot okoz, az a Kbt. 8. § (3) bekezdése szerinti építési beruházás definíciója, miszerint a "kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt" értendő. Ezt a definíciót azonban másként kell értelmezni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdése alapján, hogy az ár mint értékelési szempont 70 százalékos súllyal szerepelhet, amennyiben az összsúlyszám 100, és kivitelezésről van szó, vagy tervezésről és kivitelezésről együttesen. Ha azonban csak tervezési szolgáltatást kíván beszerezni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Átalánydíjas szerződés a közbeszerzésben

Kérdés: Mikor számít átalánydíjas szerződésnek egy árazott költségvetést is tartalmazó építési beruházásra vonatkozóan megkötött szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozási szerződések esetén a vállalkozói díj meghatározható egy összegben (fix) átalányáron vagy utólagos tételes felmérésre utalással. A többletmunkákon és a műszakilag szükséges munkákon kívül a kivitelező –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Kivitelezés, tervezés, művezetés egybeszámítási kérdései

Kérdés: Négy évvel ezelőtt ajánlatot kértünk és kaptunk egy építési munka kiviteli terveinek elkészítésére és a tervezői művezetésre. Akkor a tervezés megrendelésünk alapján elkészült, kifizettük. Ebben az évben tervezzük a kivitelezést. A tervezést és a kivitelezést nem számoljuk egybe, tekintettel arra, hogy a két beszerzés között hosszabb idő eltelt. Azonban a kivitelezés költségeit a művezető díjával és a tervezői művezetéssel – véleményem szerint – egybe kell számítani. Ha viszont időben közel (például egy költségvetési évben) lenne a tervezés és a kivitelezés beszerzése, a teljes beszerzést (tervezés és kivitelezés, valamint művezetés és tervezői művezetés) egybeszámítanám. Jól gondolom-e?
Részlet a válaszából: […] ...együttesen).Az építési beruházás megvalósítási szakaszai szétdarabolásának tiltása pedig a (2) bekezdés értelmében a fizikai kivitelezésre vonatkozik, nem pedig a tervezés és kivitelezés különválasztására. Tehát fentiek alapján induljunk ki abból, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Ajánlati ár módosítása fedezetcsökkentés miatt, szerződés megkötését követően

Kérdés: Pályázat benyújtását megelőzően önkormányzatunknál feltételes közbeszerzési eljárást folytattunk le, a Kbt. 122/A. § alkalmazása mellett építési beruházást végző kivitelező kiválasztására. Az eljárás eredményes volt, a nyertes ajánlattevővel megkötöttük a feltételes vállalkozási szerződést, melynek hatálybalépési feltétele a benyújtandó pályázat pozitív elbírálása volt. A pályázat bírálati szakaszában a pályázati felhíváson olyan mértékű módosítást eszközöltek a kiírók, mely jelentős mértékben lecsökkentette az önkormányzat szerződés teljesítésére szánt fedezetét (tervek szerint kizárólag a pályázatból finanszírozta volna az önkormányzat a megrendelt munkákat, mely pályázat időközben pozitív elbírálásban részesült). Tekintettel arra, hogy a pályázat megvalósítására biztosított idő szűkös, amennyiben lehetséges, nem szeretnénk új közbeszerzési eljárást lebonyolítani. Lehetséges-e a kivitelezési szerződésben az ajánlati ár módosítása, csökkentése a fenti tényezők miatt, amennyiben e feltételek a szerződést kötő másik fél, kivitelező számára is megfelelőek?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozási szerződést megkötötték. Módosítására a Kbt. 132. §-a értelmében van lehetőség.A törvény 132. §-ának (1) bekezdése szerint a felek nem módosíthatják a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a felhívás, a dokumentáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Felolvasólap és költségvetés pótolhatósága építési beruházásra irányuló beszerzéseknél

Kérdés: Építési beruházások esetén a végleges ajánlatok megtételekor a felolvasólapot és a költségvetést kell benyújtani. Hiánypótoltatható-e a felolvasólap, ha nem nyújtották be azt? Annak hiányában érvényessé nyilvánítható-e az ajánlat a költségvetési főösszesítő alapján? Másrészt, amennyiben csak a felolvasólap kerül benyújtásra, hiánypótoltatható-e a költségvetés? Harmadrészt (építési beruházás esetén), amennyiben a végleges ajánlat keretében benyújtott költségvetés hibás, alkalmazható-e rá a Kbt. 67. §-ának (8) bekezdése és milyen körben?
Részlet a válaszából: […] ...verseny eredményét és az értékeléskor [63. § (4) bekezdése] kialakuló sorrendet nem befolyásolja. Ennek keretében átalánydíjas kivitelezési szerződés esetén a szakmai ajánlat részeként benyújtott árazott költségvetés tételei és egységárai pótolhatóak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] ...kormányrendelet kitér a tervek sorsára és a tervező összeférhetetlenségére, mely szabályok néhány kérdést tisztáznak, jelesül a kivitelezés és tervezés esetében a jogdíjkérdésre, továbbá az összeférhetetlenségre az alábbiak szerint.A kormányrendelet 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Kivételi kör építési beruházásoknál

Kérdés: Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló kormányrendelet 7. §-a szerint építőipari kivitelezési tevékenységre irányuló építési beruházás esetén az ajánlatkérőnek a dokumentációt – a 3. § (3)-(6) bekezdésében foglaltak kivételével – azokban az esetekben is legalább az 1. számú melléklet szerinti tartalommal kell elkészítenie, amelyekben a Kbt. egyébként nem teszi kötelezővé a dokumentáció készítését. A kormányrendelet 3. § (4) bekezdése – "vízi létesítmény megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás esetén az ajánlatkérés vízjogi létesítési engedély beszerzésére, kivitelezési terv elkészítésére, valamint kivitelezésére együttesen is vonatkozhat" – a fenti kivételi körbe tartozik. Mit értünk vízi létesítmény meghatározás alatt?
Részlet a válaszából: […] A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. számúmelléklete – 26. pontjában – pontosan meghatározza a vízi létesítmény fogalmát,így javasoljuk a továbbiakban ezt a fogalmat használni.Eszerint vízi létesítmény az a mű (víziközmű), műtárgy,berendezés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.
1
2