Kizárás "nulla megajánlás" esetén

Kérdés: Kizárható-e már az eljárást megindító felhívásban a részletes költségvetésben egyes esetekben tett nulla megajánlás miatt az ajánlattevő, mert például a konkrét esetben nem volt értelmezhető a munkabér? (Az eredeti dokumentumban az ajánlatkérő nem utalt kifejezetten kizárásra, de az összegezésben utal erre az indokra.)
Részlet a válaszából: […] ...nulla megajánlás általános kizárásával kapcsolatban az egyik legérdekesebb eset a D. 20/2021. számú ügy, ahol a jogorvoslati fórum egyértelművé teszi, hogy az ajánlatkérő előírása, mely szerint nem fogadja el a nulla megajánlást az árazott költségvetés egyes sorain...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Hiánypótlás során történt elírás jogkövetkezménye

Kérdés: Van-e jelentősége annak, hogy azért, mert a hiánypótlás során elírom a műszaki paramétereket az ajánlatban foglaltakhoz képest, a többi hiánypótlást sem veszi figyelembe az ajánlatkérő, és úgy írja mindezt az összegzésbe, mintha semmilyen hiánypótlást nem nyújtottam volna be? Lehet-e ennek hamis adatszolgáltatás a következménye?
Részlet a válaszából: […] ...vagy koncessziós beszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott, vagy hamis nyilatkozatot tett, ezért az eljárásból kizárták, és a kizárás tekintetében jogorvoslatra nem került sor az érintett közbeszerzési eljárás lezárulásától számított három évig,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Eljárás fedezetet jelentősen meghaladó ajánlati ár esetén

Kérdés: Ha az összességében legkedvezőbb pontozású ajánlat a legdrágább, és messze meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet az ajánlati ár, akkor mi a kizárás megfelelő hivatkozási alapja? Nyertesnek hirdethetem-e a másik (30%-kal kedvezőbb ajánlatot tevő) céget, ha egyébként érvényes az ajánlata?
Részlet a válaszából: […] Esetünkben az ajánlatkérő vélhetően olyan értékelési szempontrendszert alkalmazott, amelyben az ár súlya mellett más szempontok igen magas súllyal szerepeltek, így megtörténhet, hogy a legjobb ajánlatot tevő kevésbé versenyképes árat adott. Az ajánlatkérő kötve van eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...vagy – ha az ajánlatkérő előírta – a 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt a kizárt helyett szükség esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Nyilatkozat kiválthatósága dokumentációban foglaltak elfogadásával

Kérdés: A kiírás értelmében az ajánlattevőknek nyilatkozniuk kellett az alábbiak vonatkozásában: - ajánlati ár, - CD-re írás költsége, - szállítási határidő és - kötbér. Ajánlatkérőként a kötbér vonatkozásában nem nyilatkoztunk, de becsatoltunk egy olyan tartalmú nyilatkozatot, amely szerint a dokumentációban foglaltakat elfogadjuk. A dokumentációban szerepelt a kötbér minimummértéke. Mi úgy értelmeztük, hogy az előzőek szerinti nyilatkozattal a kötbér – dokumentációban szereplő – minimális mértékét elfogadtuk, azonban az ajánlatkérő az ajánlatunkat érvénytelennek nyilvánította. Jogszerűen járt el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt tényállás alapján nem állapítható megegyértelműen, hogy jogszerű volt-e az ajánlatkérő eljárása, vagy sem.Abban az esetben ugyanis, ha az ajánlatkérő kifejezetten aztírta elő, hogy külön nyilatkozatot tegyen az ajánlattevő az általa vállaltkötbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Ajánlatkérő informálási kötelezettsége

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban – a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben – öt értékelhető ajánlat érkezett. Cégemet az alacsony ajánlati ár miatt kérték magyarázatra, amellyel kapcsolatos indokot elfogadtak. (Beruházás közbeszerzésének lebonyolítása témában.) Az eredményt "az összegzés az ajánlatok elbírálásáról" dokumentumból tudtuk meg, amelyben a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontjára hivatkozással az ajánlatot – másik két cég ajánlatával együtt – érvénytelennek nyilvánították, és "az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati feltételekre, a szerződés teljesítésére és a kért szolgáltatásra" nem tartalmazta kifogással. Minden dokumentum megfelelően csatolva lett. Az ajánlatkérő nem hivatkozott a Kbt. idevonatkozó 70. §-ának (1) bekezdésére. A kért dokumentumok, iratok között szerződéstervezetet kellett csatolni, ami aláírva szerintünk e pontnak megfelelő nyilatkozattal bír. A példa szerint ilyen alapon több pályázót is ki lehetne zárni közbeszerzésenként, ezért az egyéb információ fejezetbe legalább be kellett volna írni az erre való igényt, mert így, ha szerződéstervezetet nem kértek volna, jogos lenne a kizárás, illetve érvénytelenség. Helyesen járt-e el az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...így van, másrészt azadott nyilatkozat hiánya nem kell, hogy a teljes ajánlat érvénytelenségétokozza, ezért nincs értelme a hiánypótlás kizárásának. Tekintettel arra afeltételezésünkre, hogy az ajánlatkérő kizárta a hiánypótlás lehetőségét (hanem zárta ki,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.