A FAKSZ felelőssége a döntési folyamat jogszerűsége vonatkozásában

Kérdés: Az eljárást részekre bontottuk, majd visszavontuk, végül egyben írtuk ki. A váltásnak elsősorban szakmai okai voltak. Ez a döntési folyamat számonkérhető-e a FAKSZ-on?
Részlet a válaszából: […] ...pontja szerint a közbeszerzési eljárást megindító felhívás tartalmazza különösen: (...) a részajánlattétel lehetőségét vagy annak kizárását. Ha részajánlat tételére lehetőség van, tájékoztatást arról, hogy egy vagy több, vagy valamennyi részre lehet-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Átláthatósági megállapodás

Kérdés: Mi a lényege az átláthatósági megállapodásnak?
Részlet a válaszából: […] ...biztos nyilatkozatát arról, hogy aszerződés megkötésekor az adott eljárásban nem áll fenn vele szemben összeférhetetlenségivagy kizárási ok, és kötelezettségvállalását arra, hogy ha később következik beilyen ok, akkor arról haladéktalanul tájékoztatja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Fenntartott beszerzések

Kérdés: Egyszerű eljárás esetén a Kbt. 253. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a vonatkozó fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az éves nettó egymilliárd forint árbevételt el nem érő ajánlattevők számára. Kérdésem, hogy ennek értelmében kizárhatja-e a kiíró az eljárásból az éves nettó egymilliárd forintot meghaladó árbevételű pályázókat? Ha igen, a Kbt. mely paragrafusa alapján? A kizárás nem sérti a Kbt 1. §-ának (3) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses 253. § új rendelkezése a Kbt.-nek, 2009. április1-jétől hatályos a következő tartalommal.Az ajánlatkérő az e fejezet – Kbt. VI. fejezete – szerintiközbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az éves nettóegymilliárd forint árbevételt el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...kulcskérdés, hogy a kérdezőáltal felvetett eljárásban volt-e lehetőség hiánypótlásra, hiszen 2009. április1-jét megelőzően ennek kizárására is volt lehetőség. A DB tehát ebben azesetben, melyet kulcsszóra keresve, a www.kozbeszerzes.hu honlapról töltöttünkle, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanarra atárgyra vonatkozóan.A hiánypótlás kötelezővé tételével a Kbt. korábbantartalmazta egyes helyeken a hiánypótlás kizárásának lehetőségét, melyet a 120.§ (1) bekezdésben, a 133. § (1) bekezdésben, a 136/D. § (1) bekezdésben, a 210...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Ajánlattétel költségeinek megtérítése kiírás visszavonása esetén

Kérdés: Az ajánlattétellel felmerült költségeket meg kell-e térítenie az ajánlatkérőnek akkor, ha a kiírást visszavonja?
Részlet a válaszából: […] ...jogszerűtlen cselekedete kedvezőtlenül befolyásolja aszerződés elnyerésére az ajánlattevő esélyeit (például az ajánlattevőkizárása). Amennyiben a fenti feltételek mindegyike nem áll fenn,további költségtérítés igényével nem érdemes fellépni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Konzorcium, közös ajánlattétel, együttes részvétel

Kérdés: Mi a különbség közbeszerzési eljáráson a konzorciumi formában való részvétel és a közös ajánlattétel, együttes részvétel között a közbeszerzés szempontjából és nem közbeszerzési szempontból is? Gondolunk itt mindkét esetben a cégek felelősségeinek körére – külön, illetve egyetemlegesen –, a cégek jogaira külön-külön, valamint milyen mértékű ellenőrzésük lehet egymás tevékenysége fölött a projekten belül?
Részlet a válaszából: […] ...Közös ajánlattétel esetén a tagokközül egy taggal szemben fennálló kizáró ok, illetve alkalmatlansági feltételis az ajánlat kizárását, illetve érvénytelenségét eredményezi.Ún. közbeszerzési környezetben az ajánlattevőknek általábantöbb információt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény 88. §-a az alábbiakban szabályozzaegy adott ajánlat érvénytelenségét, valamint a kizárás okait.Az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Eljárás közös ajánlattétel esetén

Kérdés: Milyen feladatai vannak az ajánlattevőknek a Kbt. 52. §-ában foglalt több ajánlattevő közös ajánlattételekor egy nemzeti rezsimű nyílt eljárás esetén? Közös ajánlattétel esetén mind a négy közösen ajánlatot tevő úgy jár el, mintha külön-külön lenne ajánlattevő? Egy pályázatot küldenek, vagy négyet?
Részlet a válaszából: […] ...igénybe venni kívántalvállalkozókat.A közös ajánlattevők vonatkozásában is megfelelőenirányadóak továbbá az alvállalkozók kizárásával kapcsolatos előírások [Kbt. 71.§-ának (3)-(4) bekezdései.]Amennyiben több ajánlattevő közös ajánlatot nyújt be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.

Korábbi ajánlattevő részvételének megakadályozhatósága

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy valami módon megakadályozza egy ajánlatkérő olyan ajánlattevő részvételét egy közbeszerzési eljárásban, amely ajánlattevő szolgáltatásának minősége nem volt megfelelő a közbeszerzés tárgyával azonos, ajánlatkérő számára végzett szolgáltatásban? Vagy ha megakadályozni nem lehet, van-e lehetőség valamire hivatkozva az alkalmasság megállapítása során kizárni?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatok bírálati szempontjaival kapcsolatos előírásokata Kbt. 57. §-ának (1)-(4) bekezdései tartalmazzák, a következők szerint. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározniaz ajánlatok bírálati szempontját.Az ajánlatok bírálati szempontja lehet–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.
1
2