Összegezés módosítása szerződéskötés után

Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárás eredményéről: az ajánlattevő ajánlatának érvényessé vagy érvénytelenné nyilvánításáról; valamely gazdasági szereplő kizárásáról; a közbeszerzési eljárás eredményességéről vagy eredménytelenségéről; megnevezi a nyertes, avagy a második...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Kartellkizáró ok bizonyítása az ajánlatok nagymértékű tartalmi azonossága esetén

Kérdés: Hogyan kell bizonyítani a kartellkizáró okot abban az esetben, ha a beérkezett ajánlatok olyan mértékben azonosak, hogy az felveti az összejátszás gyanúját?
Részlet a válaszából: […] ...versenyfelügyeleti eljárást kezdeményez, ugyanakkor saját döntésének következménye már az eljárás során az érintettek kizárásához vezet. Ebben a vonatkozásban az ajánlatkérő döntése szükségszerűen idő előtti, és annak terjedelme is kizárólag az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Szerződéskötés részajánlattétel esetén

Kérdés: Részenként külön-külön szerződést kell kötni abban az esetben, ha az eljárás több rész beszerzésére irányul?
Részlet a válaszából: […] ...k) pontja alapján a közbeszerzési eljárást megindító felhívás tartalmazza különösen ... a részajánlattétel lehetőségét vagy annak kizárását. Ha részajánlat tételére lehetőség van, tájékoztatást arról, hogy egy vagy több, vagy valamennyi részre lehet-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Részajánlattétel lehetőségének mellőzése közszolgáltatóknál

Kérdés: A közszolgáltatóknak nem kell indokolni a részajánlattétel lehetőségének mellőzését. Jelenti-e ez azt is, hogy vizsgálni sem kell? Vagy célszerű a fiókban tartani egy belső indoklást?
Részlet a válaszából: […] ...szerint klasszikus ajánlatkérőnek a Kbt. 50. § (2) bekezdésének k) pontja értelmében valóban indokolni kell a részajánlat tételének kizárását, az alábbiak szerint:A közbeszerzési eljárást megindító felhívás tartalmazza különösen:... a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Üzleti titokká nyilvánítás határai

Kérdés: Titkosítható-e az az információ az ajánlattevő részéről, amely alapján az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot? Azaz a kizárt versenytárs iratbetekintés-kérése során azzal szembesül, hogy éppen az az adat van titkosítva, amely alapján a kizárt versenytárs meggyőződhetne arról, hogy valóban, tényszerűen jogos a kizárás.
Részlet a válaszából: […] Az üzleti titokra vonatkozó szabály értelmében üzleti titokká nyilvánítható az az adat, melynek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Nem tartalmazhat azonban ez az adatkör olyan elemet, mely a Kbt. 80. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...a részvételre jelentkező – az üzleti titok védelmére hivatkozással- kérheti az (1) bekezdés szerinti személyek iratbetekintési jogának kizárásátvagy korlátozását az olyan iratok vagy adatok tekintetében, amelyek nemminősülnek közérdekű adatnak vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.