Több szakértő bemutatása egy ajánlatban

Kérdés: Lehet-e, érdemes-e egy ajánlatban egy bizonyos alkalmassági követelmény, valamint ahhoz kapcsolódó értékelési szempont igazolására (alkalmassági követelmény: minimum 36 hó tapasztalat, értékelési szempont: + 0-24 hó tapasztalat) több szakértőt bemutatni? Vagyis: ha egy fő szakértőt kérnek, az ő többlettapasztalatát kérik a felolvasólapon beírni, és arról is nyilatkozni kell, hogy ki az a szakértő, akit az értékelési szempont igazolására kívánunk bemutatni? Van-e értelme több ugyanezen alkalmassági követelménynek és értékelési szempontnak megfelelő szakértőt bemutatni az ajánlatban (természetesen nem a felolvasólapon, hanem csak az önéletrajz, végzettséget igazoló dokumentum, rendelkezésre állási nyilatkozat becsatolásával) azzal a céllal, hogy ha a megnevezett szakértő tapasztalatát valamely okból nem fogadná el az ajánlatkérő, akkor lenne másik/többi opció is helyette?
Részlet a válaszából: […] ...szereplő nem vonható be az eljárásba az alábbiakra tekintettel. (...) Kétszakaszos eljárásban a részvételi szakaszban tehát lezárul a kizáró okok és az alkalmasság vizsgálata, és az ajánlattételi szakaszban – a Kbt. 69. § (7), (8) bekezdés kivételével –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Közös ajánlattétel nemzeti rezsimben, összefoglaló tájékoztató alkalmazása esetén

Kérdés: Ha nemzeti rezsimben összefoglaló tájékoztató alkalmazásánál felhívom ajánlattételre az ajánlattevőket, engedhetem-e a közös ajánlattételt, és ha igen, akkor ezt elő kell-e írnom korábban?
Részlet a válaszából: […] Válasszuk külön azokat az ajánlattevőket, akik/amelyek önként jelentkeztek az összefoglaló tájékoztatóra, és akiket/amelyeket az ajánlatkérő kért fel ajánlattételre. Az előbbi esetben az ajánlattevők szabadon dönthetnek a közös indulás mellett, hiszen önként jelentkeztek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Elektronikus úton történő kapcsolattartás módjának értelmezése

Kérdés: Jól gondolom-e, hogy csak a kötelezettségvállalásra alkalmas ajánlattevői nyilatkozatok, igazolások megküldésére vonatkozik a Kbt. 41. §-ának (4) bekezdése, miszerint a nyilatkozatok, igazolások kizárólag fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott formában továbbíthatók elektronikusan? [257/2007. kormányrendelet 6. §; 13/2005. IHM rend. 2. §-ának e) pontja, 4. §-ának (2) és (4) bekezdése.] Az egyszerű másolati példányban is elfogadható dokumentumokra ez nem vonatkozik. Értelmezésem szerint az ajánlatkérő által kiküldött dokumentumokra szintén nem vonatkozhat, hiszen azok nem minősülnek nyilatkozatnak. Megfelelő ez az értelmezés?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. írásbeliségre vonatkozó szabályai a nyilatkozattételre, azaz az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők közötti kommunikációra vonatkozóan az írásbeli forma alkalmazását teszik kötelezővé. A Kbt. 41. §-a szerint a kapcsolattartás elektronikus úton is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit.A választható kizáró okot, melyet az ajánlatkérő előírhat, az alábbiak szerint fogalmazta meg a jogalkotó.Az ajánlatkérő az eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az általa meg nem nevezett, de 10 százalékot meg nem haladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók nem tartoznak a Kbt. kizáró okainak hatálya alá, akkor az ajánlatkérőnek nem áll módjában az általa nem ismert szereplőket az eljárás során ellenőrizni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a c) pontban foglalt igazolási eset az 55. § (6) bekezdés a) pontjában foglalt igazolási módtól különállóan alkalmazandó;– a kizáró okokkal kapcsolatos szabályok közül töröltek néhány, a munkaügyi jogsértéssel kapcsolatos korábbiakban kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Tárgyalások bírálati szakaszban szabadon kialakított eljárás lefolytatása esetén

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni. – Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosultaz 56-57. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzésieljárásban való érvényesítését előírni, azonban e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Nemleges adóigazolás mint a számlakifizetés feltétele

Kérdés: A számla kifizetésének feltétele a nemleges adóigazolás? Ezt az eljárás elején vagy a számlakiállítás előtt kell csatolni?
Részlet a válaszából: […] ...adózással kapcsolatos Kbt.-ben megjelenő szabályokat kétrészre érdemes osztanunk.Az első, a kötelező kizáró okok rendszerében vonatkozikazokra az ajánlattevőkre, alvállalkozókra, erőforrást nyújtó szervezetekre,melyek egy évnél régebben lejárt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Kérelem hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységre

Kérdés: Milyen szempontokat kell figyelembe venni a gyakorlatban a hivatalos közbeszerzési tanácsadói kérelem benyújtásakor?
Részlet a válaszából: […] ...kérelmező azon nyilatkozata, amely alapján megállapítható, hogy veleszemben nem állnak fenn a Kbt. 381. §-ának (2) bekezdése szerinti kizáró okok.A kérelmezőnek külön is nyilatkoznia kell a Kbt. 384. §-áravonatkozóan, azaz kifejezett nyilatkozatban is vállalnia kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.