Alkalmasság, kizáró okok igazolása cégnek nem minősülő gazdasági szereplők esetében

Kérdés: Az új, közbeszerzésekre vonatkozó szabályozással kapcsolatban a következő kérdésünk merült fel. A közbeszerzési törvényben a 62. § (1) bekezdés d) pontja kimondja: "Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették." A 321/2015. kormányrendelet III. fejezetében, a 8. § c) pontjában kimondja, hogy "... a Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pontja tekintetében, ha a gazdasági szereplő a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény értelmében nem minősül cégnek, vagy ha az adott szervezet tevékenységének felfüggesztésére a cégbíróságon kívül más hatóság is jogosult, közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatot;" kell benyújtani. Már megjelent közbeszerzésben láttuk azt, hogy ezen kizáró ok – Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pont – hiányát az egységes európai közbeszerzési dokumentumban a formanyomtatvány III. része "C" szakaszának vonatkozó pontjai kitöltésével kell igazolni. Azonban találkoztunk olyannal is, ahol kifejezetten kérik: "az ajánlatkérő által a Kbt. 69. § (4)-(8) bekezdése alapján a kizáró okokra és az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. kormányrendelet III. fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy nem tartozik az eljárásban előírt kizáró okok hatálya alá".
Részlet a válaszából: […] ...megváltoztatta a bírálati cselekmények sorrendjét a 69. §-ban foglaltak szerint, és utólagos igazolási kötelezettséget ír elő a kizáró okok és az alkalmasság igazolása körében, az alábbiak szerint:– az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Ajánlat értékelése érdemben bontáskor

Kérdés: Van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy bontáskor formailag és érdemben is értékelje az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...vizsgálnia kellazt is, hogy van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni,tekintettel a törvény 60-62. §-aiban előírt kizáró okokra. Értékelésre tehátcsak az érvényes és a nem kizárt ajánlattevők ajánlata kerülhet.A 81. § (4) bekezdés szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Alvállalkozó "cseréje"

Kérdés: A Kbt. szerint van lehetőség az alvállalkozó cseréjére, így javasolt mindenképpen bevonni egy alvállalkozót, arra az esetre, ha szükség lenne a végrehajtás során új vagy másik szakértelemre. Ez a megoldás csak 10 százalék feletti alvállalkozóra vonatkozik, aki az alkalmasságban segít, vagy 10 százalék alattira is, akit a teljesítésbe vonok be? Van lehetőségem külső szakértőt (10 százalék alatti alvállalkozó) cserélni akkor, ha az alkalmassági kritériumoknak megfelel az új bevonni kívánt szakértő? Továbbá házon belüli (ajánlattevőnél munkaviszonyban álló) szakértőt kicserélhetek-e külső szakértőre?
Részlet a válaszából: […] ...érintett alkalmassági elem igazolására van szükség, továbbányilatkozatra ajánlattevőtől arra nézve, hogy az alvállalkozó nem tartozik akizáró okok hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Visszalépés ajánlat benyújtását követően

Kérdés: Ajánlatot nyújtottunk be egy közbeszerzési eljárásban, de a benyújtást követően úgy döntöttünk, hogy mégsem kívánunk indulni. Mit tehetünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattételi határidő már lejárt, akkorpéldául az ajánlattevő jogszerűen megteheti, hogy nyertes ajánlattevőként nemigazolja a kizáró okokat, vagy nem nyújt be hiánypótlást és ezzel ajánlataérvénytelen lesz. Azonban jogszerűen azt is megteheti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...június 1-jén az alábbi változások léptek hatályba.A kizáró okok közül a Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjaváltozott, míg az i) pontot hatályon kívül helyezte a jogalkotó. A g) pontmódosulása érinti a törvény 63. §-ának (6) bekezdését, a 135. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Ellentétes rendelkezések a Kbt.-ben a hiánypótlás szabályozásánál

Kérdés: A Kbt. az ajánlati felhívás, részvételi jelentkezés stb. tartalmának meghatározásakor úgy rendelkezik, hogy a fentiekben fel kell tüntetni a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását. 2009. április 1-jétől – úgy tudjuk – a hiánypótlás biztosítása kötelező. Ehhez képest miért tartalmazzák a Kbt. 2009. április 1-jétől hatályos rendelkezései a fentieket?
Részlet a válaszából: […] ...Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára,azonos feltételekkel megadni a hiánypótlás lehetőségét.– A hiánypótlás a kizáró okokkal, az alkalmassággalkapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagya dokumentációban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Ajánlatok pontosítása

Kérdés: Az ajánlatkérő nem biztosított hiánypótlást. Ehhez képest mit jelent az ajánlatokkal kapcsolatos pontosítás lehetősége? Mit értünk pontosításon?
Részlet a válaszából: […] ...során az ajánlatkérőírásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítástkérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg azajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Kiírással ellenétes hiánypótlási felhívás

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy ha változásbejegyzés iránti eljárás van folyamatban a cégbíróságon, akkor az ajánlattevőnek nyilatkozattal kell igazolnia az eljárás, illetve a változás alatt álló adatkört. Ehhez képest hiánypótlásra hívta fel az érintett ajánlattevőt, hogy e körben csatolja a Cégszolgálat igazolását, ha a kérelmet elektronikus úton nyújtotta be. Erre lehetősége van az ajánlatkérőnek? És milyen igazolást fogad el az ajánlattevő? Azt is, amit az ügyvéd elektronikusan – tértivevényként – kap vissza a cégszolgálattól az iratok benyújtását követően?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint erre nincs lehetősége az ajánlatkérőnek.Ha valamely tényről, körülményről az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell, utóbb aznem változtatható igazolási kötelezettséggé. Ez ugyanis az ajánlati felhívás,illetve a dokumentáció előírásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Hiánypótlás határideje

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevőket nagy terjedelmű hatósági/pénzintézeti ügyintézést igénylő hiánypótlásra hívta fel. A felhívás dátumát követő (pénteki) nap 12 órájáig kellett a hiányt pótolni a felhívás szerint, ami fizikailag (is) lehetetlen volt. Lehet-e ilyen rövid határidővel hiánypótlási felhívást kiadni? Ha nem, mit tegyünk? És mit tehet az ajánlatkérő, ha az ő hibájából adódott a késedelem?
Részlet a válaszából: […] A hiányos ajánlattétel következményeit az ajánlattevőnekkell vállalnia. Amennyiben hiányosság tapasztalható ajánlatában, annakpótlására fel kell készülnie. Mivel az ajánlatkérő a hiánypótlási határidőmegállapításakor figyelemmel kell, hogy legyen a vonatkozó pótlásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Hiánypótlásra vonatkozó rendelkezés ellentmondásossága

Kérdés: Az ajánlatkérő – az ajánlati biztosíték kivételével – teljes körben biztosította a hiánypótlást. Ugyanakkor ezt követően a felhívás azt tartalmazta, hogy az ajánlattételi adatlapon szereplő ajánlati árak nem pótolhatók, illetve azok pontosítására sincs lehetőség. Nem ellentétes ez a teljes körű hiánypótlás biztosításával?
Részlet a válaszából: […] Mivel az ellenszolgáltatás olyan tartalmi elemnek minősül,amelynek hiánypótlására nincs lehetőség, így függetlenül a hiánypótlásteljeskörűségétől, ennek pótlására semmilyen körülmények között nincslehetőség. Az e körben benyújtott hiánypótlás ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
1
2
3