Be nem jelentett alvállalkozó igényérvényesítésének kezelése

Kérdés: Egy építési beruházás kivitelezése során a nyertes ajánlattevő nem jelentett be alvállalkozót, és a benyújtott számlában sem jelezte, hogy annak van alvállalkozói tartalma. Ugyanakkor írásban megkeresett minket egy helyi kkv, és jelezte, hogy az érintett beruházásban alvállalkozó volt, és a nyertes ajánlattevő nem hajlandó a munkájának ellenértékét kifizetni. Alvállalkozói tevékenysége semmilyen dokumentumban (például építési napló) nem jelenik meg, csupán a nyertes ajánlattevő felé benyújtott számlájával tudja az alvállalkozó igazolni a közreműködését. Milyen lehetőség van ilyenkor az ajánlatkérő kezében? Hogyan járhatunk el?
Részlet a válaszából: […] ...ellenőrzési tevékenységet végeznie. Amennyiben igazolható lenne a teljesítés, úgy a Kbt. 63. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá kerülhetnek, melynek feltétele, hogy peresített és bírósági ítéletben megállapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Kikerülés a köztartozásmentes adatbázisból a szerződés teljesítésének folyamatában

Kérdés: A közbeszerzési eljárással megkötött szerződésünk szerint az eladó megkezdte a szállítást. A kifizetéskor ellenőriztük a NAV köztartozásmentes adatbázisát, nem található már benne. Mi a teendő? Ha igazolást nyer, hogy adóhátraléka, köztartozása van, akkor mi történik a szerződéssel? Felmondhatjuk, és az eljárásban soron következő legjobb ajánlatot tevővel szerződhetünk? Hirdetményt kell közzétennünk?
Részlet a válaszából: […] ...attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.A (3) bekezdés rendelkezése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Igazolás elfogadása kiegészítő tájékoztatáskérés hiányában

Kérdés: Pénzügyi alkalmasság tekintetében az ajánlattevőtől az ajánlatkérő nem negatív mérleg szerinti eredmény igazolását kérte. Az ajánlattevők között volt egyéni vállalkozó, aki igazolásként a vállalkozói személyijövedelemadó-bevallását nyújtotta be, amelyből megállapítható, hogy nem volt veszteséges a vállalkozás. Azonban az ajánlattevő a 310/2011. kormányrendelet 14. §-ának (3) bekezdése szerint nem kért kiegészítő tájékoztatást, arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő milyen formában fogadja el az igazolást. Kérdésként merül fel, hogy az alkalmasság igazolásaként benyújtott dokumentumok megfelelése esetén, azonban a kiegészítő tájékoztatás kérésének elmulasztása ellenére elfogadható-e, illetve hiánypótlás kérhető-e a mérleg szerinti eredmény benyújtására (egyéni vállalkozó kizárólag kapacitásnyújtóval tudná ezt megtenni), avagy érvénytelenek kell-e minősíteni az annak hiányában benyújtott ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezés szövege szerint felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza a közbeszerzési eljárásban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának módját, az ennek körében kérhető dokumentumok körét, az alkalmasság és a kizáró okok ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a c) pontban foglalt igazolási eset az 55. § (6) bekezdés a) pontjában foglalt igazolási módtól különállóan alkalmazandó;– a kizáró okokkal kapcsolatos szabályok közül töröltek néhány, a munkaügyi jogsértéssel kapcsolatos korábbiakban kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Kkv-k a közbeszerzésben

Kérdés: Változik-e a kkv-kkel kapcsolatos szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...határidőket és az egyszerűbb adminisztrációt.Általánosságban az elektronikus adatbázisok ellenőrzése irányába fordult ajogalkotó a kizáró okok többségénél, illetve a nyilatkozati elv érvényesül,továbbá az alvállalkozók viszonylatában elegendő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Új szabályok a közbeszerzési szerződésekre

Kérdés: Az új törvény tartalmaz majd új szabályokat a szerződés megkötése és teljesítése vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...alvállalkozó nem áll az 56. § -valamint ha a megelőző közbeszerzési eljárásban azt ajánlatkérő előírta, az 57.§ – szerinti kizáró okok hatálya alatt;– az olyan alvállalkozó vagy szakember (a továbbiakban ebekezdésben: alvállalkozó) helyett, aki vagy amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...rövidmegjegyzést fűzve.Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza– a közbeszerzési eljárásban az alkalmasság és a kizáró okokigazolásának módját, az ennek körében kérhető dokumentumok körét, azalkalmasság és a kizáró okok ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Kizáró okokkal kapcsolatos változások

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
Részlet a válaszából: […] ...szeptember 15-étől kismértékű módosítás történt mind akizáró okok, mind igazolásuk vonatkozásában.Az alábbi szabályok módosultak a kizáró okok elő­írásában.A Kbt. 60. § (1) bekezdés a) és i) pontja alapján amódosítást követően az eljárásban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Maradványpénzek felhasználása

Kérdés: Uniós támogatású program keretében a maradványpénzek felhasználása érdekében tervezetet készítettünk a már kifejlesztett tananyagok témaköreinek médián keresztül történő népszerűsítésére. Az igényelt támogatás összege 300 millió forint. A feladatokat szakmai szolgáltatásként tudjuk költségvetési soron tervezni. Szeretném megkérdezni, hogyan járunk el szabályosan, szükséges-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása, amennyiben jóváhagyást nyer a tervezés?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben feltételezzük, hogy a támogatás a teljesprojektre vonatkozik, így számoljunk 300 millió forinttal. Szolgáltatásesetében mindez meghaladja mind a nemzeti, mind a közösségi értékhatárt.Érdemes áttekinteni az esetlegesen szóba jöhető kivételeket, amelyeket a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.