Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása I.

Kérdés: A nyílt eljárás során építési beruházásra olyan értékű ajánlatok érkeztek, amik messze meghaladták a becsült értéket, így a beszerző érvénytelenné nyilvánította az eljárást. Ezt követően a korábbiakban már volt ilyenre példa, hogy emiatt volt lehetőség közvetlen szerződést kötni ún. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében. A tanácsadó azonban ezt nem indítja el, pedig volt már erre lehetőség eddig. Mi erről a véleményük?
Részlet a válaszából: […] ...helyzet elvileg alkalmazható lenne, hiszen az ajánlatkérő nem azért nyilvánította eredménytelenné az eljárást, mert az ajánlattevők kizáró ok hatálya alá estek vagy alkalmatlanok lettek volna, hanem azért, mert fedezet felett adtak ajánlatot.A Kbt. 98. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Új szabályok a közbeszerzési szerződésekre

Kérdés: Az új törvény tartalmaz majd új szabályokat a szerződés megkötése és teljesítése vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...alvállalkozó nem áll az 56. § -valamint ha a megelőző közbeszerzési eljárásban azt ajánlatkérő előírta, az 57.§ – szerinti kizáró okok hatálya alatt;– az olyan alvállalkozó vagy szakember (a továbbiakban ebekezdésben: alvállalkozó) helyett, aki vagy amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] 2006. január 15-étől nemcsak új értelmező rendelkezésekettalálunk a közbeszerzési törvényben, hanem olyan értelmezéseket is, amelyek atörvény hatálybalépésekor is szerepeltek abban, azonban eltérő tartalommal.A fenti hatállyal életbe lépő értelmezéseket az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.