6 talált cikk a hiba , jogszabály , jogorvoslati eljárás , kizáró ok kifejezésre

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytattunk le, ahol minden ajánlatot érvénytelenné kellett nyilvánítanunk. Az egyik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel fordult hozzánk, hogy szeretne betekinteni a másik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő ajánlatába. Kötelező iratbetekintést biztosítani egy érvénytelen ajánlattevő számára?

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?

Kérdés: Jól értjük, hogy a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján formai követelmények nemteljesítése nem okozhatja az ajánlat érvénytelenségét, ellenben a Kbt. 98. § (2) bekezdésének a) pontja eredménytelen eljárást követően kizárja egy esetleges második, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásból azokat az ajánlattevőket, akik az első eljárásban nem felelnek meg a formai követelményeknek? Nincs ellentmondás abban, hogy az első előírás gyakorlatilag komolytalanná teszi a formai követelményeket, a második viszont döntő fontosságú tényezőként veszi figyelembe?

Kérdés: Mi a teendő, ha a közbeszerzést követően, a megvalósítási szakaszban derül ki, hogy az eljárásban 10 százalék feletti alvállalkozó teljesítése meghaladja a 25 százalékot? Kinek és hogyan kell jeleznie ezt? Szerződésmódosításra van szükség?

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását – a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó esetekben – a munkavédelmi hatóság nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi. A munkaügyi ellenőrzés szempontjából a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó esetekben a bányafelügyelet adja ki a hatósági igazolást. A hatósági igazolás a kiállításától számított három hónapig érvényes. A Kbt. 63/A. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő nem kérheti azon tények, adatok igazolását, illetve az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, továbbá az erőforrást nyújtó szervezetnek nem kell igazolnia azokat a tényeket, adatokat, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen jogosult. A (2) bekezdés értelmében a közbeszerzési ajánlatkérők számára – ha jogszabály alapján az ajánlatkérő a nyilvántartáshoz hozzáférhet – a közbeszerzési kizáró okokkal kapcsolatos belföldi közhiteles elektronikus nyilvántartások adataihoz történő hozzáférés ingyenes. A 63. § (6) bekezdése szerint a foglalkoztatással összefüggő kizáró okot az ajánlatkérőnek kell ellenőriznie – ez alapján az ajánlattevőnek nem kötelessége becsatolni a vonatkozó igazolást. Ugyanakkor a 63/A. § szerint az ajánlatkérő olyan információt nem kérhet az ajánlattevőtől, amihez közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen hozzáfér. Mivel az OMMF nyilvántartása nem minősül közhitelesnek, kérhet-e az ajánlatkérő az ajánlattevőktől OMMF-igazolást, illetve az ajánlattevő megtagadhatja-e az igazolás becsatolását a Kbt. 63. §-ának (6) bekezdésére hivatkozással?

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevőket nagy terjedelmű hatósági/pénzintézeti ügyintézést igénylő hiánypótlásra hívta fel. A felhívás dátumát követő (pénteki) nap 12 órájáig kellett a hiányt pótolni a felhívás szerint, ami fizikailag (is) lehetetlen volt. Lehet-e ilyen rövid határidővel hiánypótlási felhívást kiadni? Ha nem, mit tegyünk? És mit tehet az ajánlatkérő, ha az ő hibájából adódott a késedelem?